Máriás véleménye a tiltás ügyében
Jómagam azt a műveszeti nyelvet
használom, gyakorlom, abban élek, amely érthető, érezhető,
közvetlen, öntörvényű és mivel megélt hiteles. Ugyanazt a nyelvet
használta a Trabant, a Kontroll csoport, a Bizottság és még oly
sok más együttes. Nevezzük undergroundnak, alternatívnak,
progresszív rock-nak, az ellenállás rockzenéjének (Rock in
opposition), kísérleti, avangárd vagy akár egyszerűen urbánus
zenének vagy ellentomdásos terminussal élve az értelmiség
népzenéjének mindegy, tudjuk, hogy miről beszélünk, s hogy ennek a
közegnek milyen etikai és formális töltete és szabályai vannak.
Művészeti tevékenységemet, különösen a zeneit sohasem fogtam
fel úgy, hogy annak értékesítési célja lenne. Sőt, a mai napig
harcolok azért, hogy a pénz ne szólhasson bele művészetembe, az
alkotói folyamat bármely vonatkozásában. Tevékenységem lázadásból
született, a halál, a hülyeség, az unalom, az elmúlás, a magány és
a béklyókat állító hatalom elleni lázadásként, s elsődleges célja
mindig is a kommunikáció volt, s a rituális élmény, hogy
megtörténjen az, ami az életben a legjobb dolog, a közös élmény, a
közös ünnep. Ez a varázs az, amely életben tartott, s nem az
eladott, vagy nem adott kazetták száma, a kiadók kisstílűsége, az
alapítványok korrumpáltsága, az intézmények hűvös nihilizmusa.
Najmányival abban teljesen egyetértek, hogy meg kellett volna
kérdezni a szerzőket, így igaz. Másrészt a jelen hazai körülmények
között sajnálatosnak tartom, hogy a feltett számok miatt valaki
tiltakozzon, de elismerem, hogy a szerzőknek ehhez minden joguk
megvan.
A Bahia kiadó olyan, amilyen, mégis a legnagyobb hazai
mp3-site megvalósdítójas. Egyetlen kiadóként vállalja az ezzel a
közeggel való bánást, törődést, kiadást immár tíz éve az alkalmi
vitáktól függetlenül sok erőt és pénzt áldozva az egyre keményebb
harcban fennmaradásáért. Az, ami néhány éve még álom lehetett csak
számunkra, hogy kedvenc zenekarainak hangfelvételei,
diszkográfiái, cikkei, szövegei rendszerezetté váljanak, könnyen
elérhetővé és áttekinthetővé, most megvalósulhat. Sőt, jószt már
megvalósult, s ezáltal most ennél nagyobb a tét, az új, külföldi
és hazai más hasonlóan értékes zenék megismertetése és
terjesztése, a Sziget-, Ráday-klub, Vajda Lajos pince, Zene ünnepe
és máshol megtartott legendás koncertek felvételeinek elérhetővé
tétele. A napokban került elő egy fantasztikus Bizottság
koncertfelvétel, melynek szintén a neten a helye. Hiszem, hogy
sokak számára pótolná azt a közvetrlen élményt, amelyből
kimaradtak, s amelyre szükségük van, saját zenéjüknek érzik. Ez a
felvétel, sok más hasonlóval együtt, a mai piaci kontextusban nem
tudna talpon maradni a felvétel mérsékelt minősége miatt.
Igen-igen, a művészeknek is meg kell élniük valamiből, s
anyagi helyzetünk és erkölcsi megbecsülésünk mélyponton
gubbasztását nem kell különösebben részletezni, hisz ha a nulla
körül forog, akkor az már jó. Tobbéves tanulmányaim, utazásaim, 15
éves koncertezésem, kiállításaim és költői tevékenységem jóllehet
több pénzt vitt el, mint amennyit hozott, de én ezen túlmenően is
úgy érzem helyesnek, hogy zeném, írásom és képzőművészeti
alkotásaim elérhetők legyenek a neten, hisz azok ingyenes
elérhetőségük mellett reklámcélt is szolgálnak, ami nem mellékes
akkor, amikor a gondolati művészet iránt megrázóan csekély az
érdeklődés, s a szorakoztatás tamponozza halálra a kiürült és
tanácstalan köztudatot.
Abban a helyzetben, amelyben vagyunk,
amikor az állam nem vesz tudomást a szóbanforgó kulturális csoport
nagyjairól, hanem felváltva kizárólag fafaragókat vagy
kockaszobrászogat támogat választási ciklusoktól függően saját
agyonrabürokratizált rendszerében nem lehetünk túlzott optimisták.
Mégis, elgondolkodhatunk azon, hogy hogyan is csinálják cseh
kollégáink, s láthatjuk, ahogyan a nagyjából azonos értékű
művészetükkel összetartással európai hírnevet, egzisztenciát,
társadalmi megbecsülést és jóval jobb működési feltételeket
rációval és önbizalommal szereznek maguknak. Tanulhatunk tőlük
ezen a téren, s nyilván ugyanakkor van, amiben nem kell az ő
példájukat követni.
Mindenesetre, a bahia.hu kísérletet tesz
arra, hogy ezt a felgyülemlett, jelentős szellemi tőkét
rendszerezze és ápolja. Ha ezen az úton továbbhaladunk, jobban
megmutathatjuk, hogy mi is az amink van, zenében, archív
felvételben, diszkográfiában s fokozatosan közelebb kerülhetünk
egy olyan kedvezőbb állapothoz, amelyben jobban megmutathatjuk a
meglevő nemcsekély kulturális értékeket, s akkor majd talán
könnyebben megszerezhütjük számukra a kiérdemelt megbecsülést
itthon és külföldön.
De ehhez nagyon nagy szükség van arra,
ami nálunk sokszor ritkaság, az összetartásra, a türelemre, a
gyanakvás csökkentésére és az akaratra.
Máriás