Najmányi Lukinról



Najmányi László
NAPLÓ
részletek


2001, január 12, Budapest
Harmincnegyedik rész

"One for the money - two for the show..."
Chuck Berry


Lukin Gábor Los Angelesben él. Zeneszerzô, zenész. Élete fô muvének az 1980-as évek elején Magyarországon létrehozott zenekarokban folytatott munkáját tekinti. Különösen a Trabant együttes felvételeit tekinti fontosnak. Lukin Gábor már hosszú ideje Los Angelesben él, de ideje nagy részét még most is a régi felvételek gondozására fordítja. Számítógép segítségével bitrôl bitre kitisztítja, remixeli az anyagot. Mastereket készít az összes megbízható formátumban, amelyekrôl lemezre nyomtatja a régi zenét. Tevékenysége a gyémántcsiszolóéhoz hasonlítható, aki egész életét egyetlen kô megmunkálásával tölti. Az elkészült CDknek borítót tervez és nyomtat, egyre szebbeket, egyre tökéletesebbeket. Néhány kópiát az évek során barátainak ajándékozott. Ekkor érte kellemetlen meglepetés. Amióta rajta van a világhálón, figyeli, hogy nem tulajdonította-e el valaki a Trabant project valamelyik részletét. Elôször Trabant szövegek illegális kópiáira bukkant. Aztán megjelentek az mp3-ak. Mára gyakorlatilag az egész Trabant oeuvre rajta van a neten, mp3 formátumban. Lukin emailekben tiltakozik, jogaira hivatkozik, a Szerzôi Jogvédô Hivatallal fenyeget. Ha sikerül elérnie, hogy levegyék a Trabantot az egyik site-ról, azonnal felkerül egy másikra, egyre több helyen bukkan fel és félô, hogy Lukin Gábornak nem lesz ideje semmi másra, mint tiltakozó emaileket írni és feljelenteni.

Lukin nem akarja ingyen adni felvételeit. Ehhez minden joga megvan. Ugyanakkor a felvételek terjednek. A Trabant, amely soha, vagy alig játszott élôben rövid történetében, egyre népszerubb. Mindenbôl Lukinnak semmi haszna. Ha egyenként beperelné a delikvenseket, akkor sem menne sokra. A szerzôi jogi perek évekig húzódnak Magyarországon. A delikvensek általában pénztelen, vagyontalan crackerek, akiktôl a végrehajtó úgysem tudna behajtani semmit. Ügyvéd, aki ennyi kilátástalan ügyet egyszerre vállalna, sokba kerül. A további károkat, a további illegális terjesztést Lukin csak egy módon mérsékelhetné: ha gyorsan kiadná és a hip boltokba helyezné, valamint a világhálón is árulná, elfogadható áron a Trabant CD-ket. Ezt azonban csak akkor akarja megtenni, ha egy kiadó megvásárolja tôle az anyagot, komoly pénzért. Ördögi kör. Amíg ilyen kiadóra nem talál, az illegális másolás folytatódik. Ki tudja, meddig kell még a megfelelô ajánlatra várnia. Az óra ketyeg. Trabant rajongók Makótól Új Zélandig lázasan convertálnak a hálón, száguldoznak az mp3-ak megállíthatatlanul, serverrôl serverre, muholdak lövik ôket kontinensrôl kontinensre. Tiltakozik, fenyeget, perel Los Angelesbôl Lukin Gábor. Pontosan úgy érzi magát, mint ahogy a cipôkereskedô érezné, ha a tömegek megrohamoznák a raktárát, ellopnák raktárkészletét és a hatóságok ölbetett kézzel néznék a jelenetet, mondván: a raktározott cipôk egyformák voltak.


Folytatása következik