BESZÉLGETÉS VÍG MIHÁLLYAL
Tangóharmónia
AZ ŐSZI ALMANACHTÓL A WERCKMEISTER HARMÓNIÁKIG. CD-RE KERŰLTEK A TARR BÉLA-FILMEK ZENÉI.
- A CD-t hallva kiderül, hogy az első Tart-film, az Őszi
almanach zenéjét írva a legkevésbé sem készültél arra, hogy ez valaha is megjelenik.
Ennek a zenéjét most a filmből kellett kivenni, így még a szövegek is benne
maradtak.
- Igen, az annyira régen készült, és közben akkora zavar támadt a filmgyárban
hogy a mesterhangszalagjait már nem találtuk meg. Egy kedves munkatárs, Tóth
Laci ment utána, és végül is a filmről vettük le a hangot.
- A külföldi kritikusok között is nagyon nagy sikere volt a Sátántangó meg
a Werckmeister zenéjének.
- A Kárhozatnak szintén nagy sikere volt, meghívást is kaptam Trentóba,
ahol a filmzenék fesztiválját tartják. Tehát nem maradt visszhangtalan.
- A Kárhozat már úgy készült, hogy abban Tarr eleve terei hagyott a zenének,
tehát akkor már nagyon számított Rád. Az egy zenés film.
- Előre lehetett tudni, hogy hol lesznek táncok benne, és ott is van egy
hosszú kocsmajelenet, ahol előbb egy fergeteges rock and roll, aztán egy lassú
szám van, amire Cserhalmi táncol Kerekes Valival, aztán jön a körtánc, amikor
mindenki részeg. Ezeket tudtuk előre... Nagy örömmel csináltam ezt a zenét.
Feladtam egy hirdetést, hogy vendéglátós zenészeket keresek, arra jelentkeztek
zenészek, kocsmai zenészek, és akire rámutattam, az szólózott, a többiek meg
kísérték.
- Nem tudom, melyik volt előbb, de a Balatonnak is vannak olyan számai vagy
dalai, amiket mintha egy vidéki presuóban vagy kocsmában játszó zenekar adna
elő.
- Igen, ez is szándékos volt, a gyerekkori élményeim köszönnek bennük vissza.
- Sok filmrendező csak a kész filmhez rendel zenét szól a zeneszerzőnek,
hogy ide valami hangulat kellene. Az már a muzikalitás magas foka, ha valaki
zenére vág, de az végképp extrém dolognak számít, hogy Tarr Béla zenére forgat.
- Szerintem minden filmben, ahol énekelnek vagy táncolnak, muszáj előre
megcsinálni a zenét, amit felvesznek a stúdióban és utána playbackelnek rá,
mert technikailag csak így lehet megoldani. Már ha nem aláfestőzenéről van szó.
Emiatt, hogy ő ilyen furcsán kezeli a kamerát, meg a hosszú snittek miatt kellett
előre megcsinálni, hogy a tempó előre ki legyen jelölve.
- Hogy néz az ki a gyakorlatban az, hogy Tarr zenére forgat?
- Hát úgy, hogy odaállítja a hangfalakat, és harsog a zene. Baján már majdnem
ki akartak ugrani a környéken lakók az ablakon, olyan rengetegszer meg kellett
hallgatniuk a vonósnégyest. A kórházi jelenet végén is betette, és tényleg másképp
vonultak el a hajléktalanok, amikor ezt hallották, mint amikor csend volt. Megértették,
hogy lassan és vontatottan kell vonulniuk, nem pedig kirohanni a képből.
- Azt is látni ezen a CD-n, hogy témákat zenésítesz meg, és ezek a témák
olyan címeket viselnek, mint Csille, Eső, Harangszó vagy Öreg.
- Ezek munkacímek, azért vannak, hogy ha ránézek a tekercsekre, megtaláljam,
amit keresek. Valahogy el kell őket nevezni, hogy felismerjem őket később. Tehát
ezek munkacímek. Az eső mindig esett, már a Kárhozatban is, a Sátántangóban
még többet... Ami meg is könnyítette azt, hogy milyen atmoszférát kell odatenni,
míg a Werckmeisterben nehezebb volt azt érzékeltetni a zenében, hogy hideg van,
talán nem is sikerült eléggé. A Sátántangóban az után a mondat után, hogy "a
tangóharmonika bársonyos hangjai mellett", egyértelmű volt, hogy a tangóharmonika
lesz a főszereplő, itt pedig..., már régóta szerettem volna vonósnégyest írni.
Írtam is egy darabot, még a Kárhozathoz, ez oda is került aztán a vége főcím
alá. De akkor csak ennyi volt, s most visszatértem a vesszőparipámhoz, a vonósnégyeshez.
- A Werckmeisterben csak két zenei téma van, a Valuska és az Öreg.
- A keringő lett volna a harmadik, ami kimaradt.
- Gondolom, Tarr már az elején be akarta vezetni a Valuska-témát. A hangnemet
hogyan választod meg?
- Ez is ki volt jelölve a Werckmeisterben, mert Eszter úr a tiszta hangok
rendszerével foglalkozik, a nem temperált hangokkal. Az Esz-dúr kerül elő, mint
olyan hangnem, ami olyan sok előjegyzéssel van ellátva, hogy azt már nem temperált
hangszereken nagyon kínos lenne eljátszani. Ezért írtam ezt a darabot Esz-dúrban.
- A Sátántangónak nemcsak a zenéjét kellett megírnod, hanem eljátszanod benne
a negatív hőst, Irimiást.
- Ami sokkal több munkába került. Megtanulni egy tizenkét perces monológot,
hogy azt álmomból felébresztve is el tudjam mondani. Volt egy nagyon erős csapat,
akikkel együtt laktam ott lent vidéken, tulajdonképpen nagyon jó volt, lett
egy csomó barátom, mégis állati nehéz volt kint a pusztában, ahol Horváth Putyi
barátom mondta így egyetlen fénypont világított: a büfékocsi.
- Jó sok idő eltelik attól, hogy megírtad a zenét, addig, amíg bemutatják
a filmet. Van már némi távolságod vagy rálátásod, amikor megnézed...
- Nem, mert nekem van még egy fontos szerepem. Nemcsak a zenéket kell a
megfelelőhelyre beillesztenem, hanem az atmoszférákhoz is nekem kell a hangmérnökkel
együtt (az utolsó két filmben Kovács Gyurival, aki szintén emberfeletti munkát
végzett) kiválasztanom a megfelelő zajokat, tehát ott kell lennem a keverésen
is. A vágás után ez az utolsó mozzanat, ezután már csak a fénymegadás következik.
Hogyan szóljanak a harangok, hogyan essen az eső a Sátántangóban, hogyan csikorogjanak
a csillék mindez az én hathatós közreműködésemmel alakul ki. Ilyenkor negyvenszer
is megnézem a filmet, elölről, hátulról, centiméterenként. A Sátántangónak is,
a Werckmeisternek meg pláne ismerem minden centiméterét, beleértve, hogy mi
történt a forgatáson, mi volt még utána a keverésen.
- Az a csalóka látszat hogy Te sokféle zenével foglalkozol, de ha meghallgatja
őket az ember, a filmzenéket, a cigánydalokat a Balaton vagy a Trabant számokat,
akkor nagyon...
- ...egyhúrú. Nyilván azért, mert nem tudom átugrani a saját árnyékomat,
meg azért is, mert fontos, hogy érzelmileg közel legyen hozzám az, amivel foglalkozom.
Mindig is hajlottam a melankóliára. Például nagyon szerettem volna szembe menni
a trenddel, hogy a rock and roll csak nagyon vad lehet, amiben a zenész szétrúg
mindent, összetöri a hangszereit, és úgy üvölt, hogy kidagadnak a nyakán az
erek. A Kárhozathoz írt rock and rollban meg sem próbáltam azt keresni hogyan
lehetnék agresszív...
- A tangó kitüntetett műfajod. A Balatonnak is többet írtál.
- Tánc. Nem akartam mindent elveszíteni vagy elvágni minden szálat... Próbáljak
egy kerek mondatot mondani arról, hogy miért tangó? Mondjuk a Balatonnak az
a száma, hogy Nem a te tangód, válasz egy Brian Ferry számra, amiben az van,
hogy az én tangómat táncolják az eszkimók és a kínaiak. Ezt jelenti az a mondat
benne, hogy "nem a te tangódat járják már Ferry" A Sátántangó címéből
is egyértelmű volt, hogy a főszám egy tangó lesz: amikor az iskolaigazgató felkéri
Schmidtnét - szabad egy tangót? -, ha ott nem tangó hangzana fel, az furcsa
volna.
- A filmzenékkel együtt újra kiadták egy korábbi lemezedet is, a Cigánydalokat.
Ezeket még az apád gyűjtötte, és te annyira személyes ügynek tekintetted, hogy
egyedül vetted fel, te énekelsz, gitározol, tangóharmonikázol.
- Szintetizátorozok, mert tangóharmonikázni nem tudok. Hallatszik is, amit
sajnálok. Volt egy lap, a Cigányfúró, aminek az estjeire, hogy valami zene is
legyen, Balogh Attila felkérte Ujj Zsuzsit, aki tovább passzolta nekem. Ezeket
a dalokat ismertem, egyik felét az apám gyűjtötte, a másik felét én találtam
a kirándulásaim során. Aztán egyszer elmentünk szüretelni Másik Jánossal, én
vittem a gitárt, ő pedig a bandoneont, ami voltaképpen tangóharmonika, ott megtanultuk
ezt a pár számot, és el is játszottuk egy Cigányfúró esten, egyetlenegyszer.
Amikor arra került a sor, hogy ebből CD legyen, ő annyira elfoglalt volt, hogy
egyedül nekem kellett megcsinálnom. Pedig jobb lett volna vele. Már régóta tudom,
hogy meg lehetne úgy is csinálni a zenéket, hogy csak én játszom, van is számítógépem,
amivel olyan többsávos felvételt készítettem, amin egyedül játszom, de sokkal
jobban szeretem azt a társasjátékot, ha valakivel együtt zenélek, mert biztos,
hogy ő mást játszik, mint amit én játszanék. Nagyon fontosnak tartom a közös
zenélést.
- A Cigánydaloknál az volt az érzésem, hogy szándékosan nem akarsz utánamenni
annak a virtuozitásának, ahogy ők előénekessel elővezetik és kidolgozzák, cifrázzák
a dallamot. Te valamikor csak egy sornyi szöveget használsz, nincs ismétlés,
nincs visszatérés, nincsenek variációk.
- A szövegekre koncentráltam elsősorban, a zene kevésbé izgatott, mint az,
hogy két-három sorban kozmikus mélységek fogalmazódnak meg, a lehető legegyszerűbben.
A költészet magasiskolájának tartom ezeket a verseket, míg zeneileg Bachot tartom
magasiskolának.
- A legtöbb cigány népdal nem természeti képpel kezdődik, hanem belevág a
közepébe: az elsősorban már elhangzik az, hogy miről van szó, nagyon erős megfogalmazásban.
- Arra gondolsz, hogy "Fut a vonat a síneken"?
- De az nem így kezdődik! Úgy kezdődik, hogy jön kér rendőr, igazoltat".
Meg "Eladom a bőrkabátom, széjjelszóróm a családom': A Víg Rudolf gyűjtés
főleg a hetvenes évekből való?
- Igen. A nyolcvanas években is gyűjtött volna, de akkor már nem a népzenekutató
csoportban volt, hanem a Gorkij Könyvtárban. Hosszú történet, hogy miért jött
el ő a népzenekutató csoporttól, de érdekes, hogy pont akkor kellett eljönnie,
amikor kezdett sikeres lenni. Végül is autentikus magyar népdalt, ami mostanában
születik, már nem tett gyűjteni, neki a cigány népzene a területe. Amikor először
egy Tanimoto nevű Japánnal csinált egy lemezt, ami Japánban jelent meg, kapott
érte egy His Master's Voice-nagydíjat, az év népzenei lemeze lett, aztán megcsinálta
a magyarországi Cigány népdalok című dupla lemezt, amiért szintén kapott valami
díjat, azt két párttitkár ment ki átvenni Spanyolországba. Később valahogy a
néprajzi kutatócsoportban is elég lett belőle, talán mert nem járt be, hogy
a Magyar Népzene Tárának kartotékrendszerét toldozgassa-foldozgassa, hanem terepen
dolgozott. Számára ez nagyon fontos volt, mert tudta, hogy hamarosan vége lesz,
a tömegkommunikáció ezt is le fogja darálni, ezek az utolsó pillanatok. Egy
lemez még elkészült, a Szabolcsi dalok, szerette volna folytatni, végigmenni
a tájegységeken.
- Azt mondják, még mindig vannak olyan oláh cigány közösségek, ahol elevenen
él ez a hagyomány.
- Elképzelhető, de valószínűleg egyre kevesebben vannak, és tíz év múlva
már ott is vége lehet. Ehhez mindenképpen elzárt kis közösségek kellenek, amik
nem nagyon érintkeznek a környezetükkel.
- Főleg olyan dalokat választottál, amik a magyar betyárdalokra emlékeztetnek.
- Igen, sőt az is lehet, hogy ezekben valóban a régi betyárdalok élnek tovább.
Az is jellemző, hogy pont a romák őrizték meg ezeket, míg a magyarok már rég
elfelejtették. Tehát nekik már nem mindennapi tevékenység, hogy esténként vagy
ha isznak, a saját maguk szórakoztatására ezeket éneklik.
- Fel-fellépsz még a Balatonnal. Új dalokat is írsz?
- Szoktam írni otthon, de úgy tűnik, most meg kell várni, amíg összejön
egy CD-re való, és akkor azt kiadni, ha úgy érzem, hogy olyan lett, amit szívesen
megmutatnék.
- Nehezen szánod rá magad erre?
- Igen. Elég nehezen. Egyre nehezebben.
Bori Erzsébet
FILMVILÁG - 2001/08