*********
Én tudom, hogy minden hiába
És azt is tudom, hogy az élet szép
Kapaszkodom a 'nincs' híjjába
És megcsinálom a napi leckét
Kapaszkodnék az angyal szárnyába
S közbe a földhöz is ragadnék
Én tudom, hogy minden hiába
És azt is tudom, hogy az élet szép
/1984/
-
menyhárt jenő:
E Z A V Á R O
S
KISÉRTETEK AZ IDŐK MÉLYÉN,
HIÁNYZÓ LÁNCSZEMEK,
UTCÁRA NÉZŐ ABLAKOKBAN
UTCÁRA NÉZŐ EMBEREK,
VALAMI VÉGLEG MEGVÁLTOZIK.
ÖSSZEOMLIK HANGTALANUL,
AMI VAN ÉS AMI NINCS,
NEM VÉSZ EL, CSAK ÁTALAKUL.
EZ A VÁROS EGY TÁVOLI BOLYGÓ,
ITT ÉLNI NEM ROSSZ ÉS ITT ÉLNI
NEM JÓ,
OSZTÁLYON FELÜLI ELMEOSZTÁLY,
A FÉLELEM BÉRE CSAK ENNYI,
A LEGJOBBÓL A LEGTÖBB KELL,
DE EZ IS JOBB, MINT A SEMMI.
AZ ÉRTELMES GÉPEK HAJNALÁN,
ÁTMENETELEK AZ ÉLETEMEN,
ÉVMILLIÓK JÖNNEK AZ EMBER
UTÁN,
ROHADT ÉRZÉS, DE ÉN SZERETEM,
EZER ÚTON EGYFELÉ,
SZOMORÚ ESTE VÁR A BÁRBAN,
HARMADIK TÍPUSÚ TALÁLKOZÁSOK,
IDEGENEK AZ ÉJSZAKÁBAN.
EZ A VÁROS EGY TÁVOLI BOLYGÓ,
ITT ÉLNI NEM ROSSZ ÉS ITT ÉLNI
NEM JÓ,
OSZTÁLYON FELÜLI ELMEOSZTÁLY,
A FÉLELEM BÉRE CSAK ENNYI,
A LEGJOBBÓL A LEGTÖBB KELL,
DE EZ IS JOBB, MINT A SEMMI.
IDEJE ÚJ KALANDOKNAK,
SEMMI NEM TÖRTÉNIK ÚJRA,
A GÉPEK ELBARANGOLNAK,
A KÉPZELET HATÁRAIN TÚLRA,
KEZDETÉT VESZI A LEHETETLEN,
VALAMI, AMIT NEM ISMERÜNK,
AZ IDÔK VÉGTELEN SZAKADÉKA
FÖLÖTT
KÜLÖNÖS HOLNAPRA ÉBREDÜNK...
EZ A VÁROS EGY TÁVOLI BOLYGÓ,
ITT ÉLNI NEM ROSSZ ÉS ITT ÉLNI
NEM JÓ,
OSZTÁLYON FELÜLI ELMEOSZTÁLY,
A FÉLELEM BÉRE CSAK ENNYI,
A LEGJOBBÓL A LEGTÖBB KELL,
DE EZ IS JOBB, MINT A SEMMI.
/1983/
SZ A B A D Í T S M E G
AGYAMBAN KOPASZ CENZOR ÜL,
MINDEN SZAVAMRA EZER FÜL,
VALAKI HELYETTEM GONDOLKODIK,
VALAKI HELYETTEM TÁVOZIK.
NEM NYERHETEK, NEM VESZTHETEK,
HA NEM LESZEK, HÁT NEM LESZEK,
SZABADÍTS MEG A GONOSZTÓL !
SZABADÍTS MEG A GONOSZTÓL !
BEVETTÜNK MINDEN DUMÁT,
VISELJÜK A DÖGCÉDULÁT,
SZAVAINKAT ELCSERÉLTÜK,
MORZSÁINKAT FELÉLTÜK...
NEM NYERHETEK, NEM VESZTHETEK,
HA NEM LESZEK, HÁT NEM LESZEK,
SZABADÍTS MEG A GONOSZTÓL !
SZABADÍTS MEG A GONOSZTÓL !
EZ MÉG NEM A HALÁL, EZ MÉG
NEM A HALÁL,
MINDENNAP ÚJRA ERRE JÁR,
AHÁNY ARC, ANNYI FÉLELEM,
ELVESZETT A KÖZÉRZETEM...
NEM NYERHETEK, NEM VESZTHETEK,
HA NEM LESZEK, HÁT NEM LESZEK,
SZABADÍTS MEG A GONOSZTÓL !
SZABADÍTS MEG A GONOSZTÓL !
AGYAMBAN KOPASZ CENZOR ÜL,
MINDEN SZAVAMRA EZER FÜL,
VALAKI HELYETTEM GONDOLKODIK,
VALAKI HELYETTEM TÁVOZIK.
NEM NYERHETEK, NEM VESZTHETEK,
HA NEM LESZEK, HÁT NEM LESZEK,
SZABADÍTS MEG A GONOSZTÓL !
SZABADÍTS MEG A GONOSZTÓL !
/1980/
T U R I S T A
HOSSZÚ NAPOK MÚLNAK EL,
AZ AJTÓDON EGY FURCSA JEL,
RÖVID LEVÉL, HOSSZABB NEM LESZ,
KÜLDÖK NEKED EGY MOSOLYT EXPRESSZ.
MOZGÓ KÉPEK, FEKETE-FEHÉREK,
FELEMELT FEJJEL KÖRÜLNÉZEK,
EGY TURISTA MIT TEHET ?!
ÖRÜL NEKI, HOGY ITT LEHET...
A RÉGI FIÚK RÉGEN TUDJÁK,
AZ ÚJAK PEDIG MEGTANULJÁK,
MUSZÁLY MENNEM, NEM LESZ SZÜNET,
ÉJJEL-NAPPAL SÖTÉT ÜGYEK.
MOZGÓ KÉPEK, FEKETE-FEHÉREK,
FELEMELT FEJJEL KÖRÜLNÉZEK,
EGY TURISTA MIT TEHET ?!
ÖRÜL NEKI, HOGY ITT LEHET...
AZ ÓRÁMON RÉG HOLNAP VAN,
A FEJEM MINDJÁRT SZÉTROBBAN,
KAPUKULCSOK A ZSEBEMBEN,
MINDEGYIKET SZERETTEM.
MOZGÓ KÉPEK, FEKETE-FEHÉREK,
FELEMELT FEJJEL KÖRÜLNÉZEK,
EGY TURISTA MIT TEHET ?!
ÖRÜL NEKI, HOGY ITT LEHET...
SOK RENDES EMBER SZOMORÚ SZEMMEL,
FÉLÁLOMBAN BUSZRA SZÁLL,
LENN A REGGEL FÉL ÜVEGGEL
A KEZEMBEN TALÁL.
MOZGÓ KÉPEK, FEKETE-FEHÉREK,
FELEMELT FEJJEL KÖRÜLNÉZEK,
EGY TURISTA MIT TEHET ?!
ÖRÜL NEKI, HOGY ITT LEHET...
/1981/
M O C S K O S I D Ő K
HELLÓ, BÉBI, TE NYOMORULT ÁLLAT,
SOHA NEM AKARTAM KÜLÖNBET NÁLAD,
ELÁLLOM AZ UTAT ÉS MEGSZEREZLEK,
HIHETETLEN, HOGY NEM SZERETLEK,
NEM SZERETLEK, NEM SZERETLEK,
DE HOGYHA ELTŰNSZ MEGKERESLEK,
BÉBI, BÉBI, TE NYOMORULT ÁLLAT,
SOHA NEM AKARTAM KÜLÖNBET NÁLAD.
MOCSKOS IDŐK, SZERETNEM KÉNE,
A JÖVŐ ITT VAN, ÉS SOSE LESZ
VÉGE,
MOCSKOS IDŐK, A SAROKBA BÚJVA,
HELLÓ, BÉBI, KEZDJÜK ÚJRA
!
HELLÓ, BÉBI, ÉN AZT HISZEM,
BAJ VAN,
SZÚRJ BELÉM EGY UTOLSÓT,
HALKAN !
UGRÁLNI AKAROK, VADUL UGRÁLNI,
A NYOMORULT MENNYEKET AKAROM LÁTNI !
NÉPSZERŰTLEN SZERELEM,
SOKAN VAGYUNK KEVESEN,
BÉBI, BÉBI, ÚJRA NÁLAD,
MÁR NEM EMBER, MÉG NEM ÁLLAT.
MOCSKOS IDŐK, SZERETNEM KÉNE,
A JÖVŐ ITT VAN, ÉS SOSE LESZ
VÉGE,
MOCSKOS IDŐK, A SAROKBA BÚJVA,
A JÖVŐ ITT VAN, KEZDJÜK ÚJRA
!
EGY HELY ÖRÖKZÖLD ÁLMAIMBAN,
EGY HELY A TITKOS ÉLETEMBEN,
A NŐVÉRED ÖREG, A HÚGOD
MEG GYEREK,
HÁT EZÉRT VAN, HOGY HOZZÁD
MEGYEK,
DE HA ÚGY AKARJA A SZERVEZETEM,
SOHA TÖBBÉ NEM VAGY SENKI NEKEM,
BÉBI, BÉBI, ELMEGYEK HOZZÁD,
UGYANAZ A VÁROS, DE MÉGSE UGYANAZ
AZ ORSZÁG.
MOCSKOS IDŐK, SZERETNEM KÉNE,
A JÖVŐ ITT VAN, ÉS SOSE LESZ
VÉGE,
MOCSKOS IDŐK, A SAROKBA BÚJVA,
MOCSKOS IDŐK, KEZDJÜK ÚJRA
!
/1982/
L E H E T . . .
LEHET, HOGY MEGÖLNEK MINKET, ÉDES,
RÁNK A HÁBORÚ ÉS
A BÉKE EGYARÁNT VESZÉLYES.
TÍZEZER VOLT RADÍROZ BELE AZ AGYBA,
HALVÁNY MOSOLYT TETOVÁL AZ ARCRA,
ELEKTROMOS FÉNYVILLAN A KÉKBŐL,
LEFÉNYKÉPEZNEK MINKET AZ ÉGBŐL.
VESZÉLYES HAJLAMOK ÉS KEDVELT
BŰNÖK,
VONZÓ TÖMEG, DE MÉGIS EL KELL
TŰNNÖD,
KÜLÖNLEGES ÉS MEGMAGYARÁZHATATLAN,
EGYEDÜL VAGY, DE NEM VAGY LÁTHATATLAN.
LEHET, HOGY ÉLETBEN HAGYNAK, ÉDES,
A HÁBORÚ ÉS A BÉKE
EGYARÁNT SZESZÉLYES.
/1982/
Í G Y V O N U L U N K
B E . . .
NEKEM EGY BETEG NŐ VAGY, AZ ORVOSNAK
NŐBETEG,
EGY VÉRES VÁROSBAN EGY SZOMORÚ
SZÖRNYETEG,
OLYAN JÓ ÉS OLYAN SZÉP,
LEHET, HOGY NEM IS BETEGSÉG,
OLYAN JÓ ÉS OLYAN SZÉP,
SEGÍTSÉG! SEGÍTSÉG !
MI ÍGY VONULUNK BE A TÖRTÉNELEMBE,
MI ÍGY VONULUNK BE A TÖRTÉNELEMBE,
MI ÍGY VONULUNK BE A TÖRTÉNELEMBE,
MI ÍGY VONULUNK BE A TÖRTÉNELEMBE...
A SEMMIBŐL JÖTTEM, ÉS GYŐZNI
AKAROK,
NEM ÉN AKARTAM EZT, DE MOST MÁR
MARADOK,
ÉS NEM HAGYOM, HOGY ELJÁTSSZ AZ
ÉLETEMMEL,
AZT NEM HAGYOM, MERT LEÉLNEM NEKEM KELL.
MI ÍGY VONULUNK BE A TÖRTÉNELEMBE,
MI ÍGY VONULUNK BE A TÖRTÉNELEMBE,
MI ÍGY VONULUNK BE A TÖRTÉNELEMBE,
MI ÍGY VONULUNK BE A TÖRTÉNELEMBE...
ANNYIT LESZÜNK ITT, AMENNYIT CSAK LEHET,
AZ IDŐ AD EGY SANSZOT, EGYET NEKEM, EGYET
NEKED,
A SORSUNK A POFÁNKRA ÍRVA, EGY
VÁROSBA TEMETVE,
MIÉRT NE? MIÉRT NE? MIÉRT
NE HALNÉK MEG NEVETVE?
MI ÍGY VONULUNK BE A TÖRTÉNELEMBE,
MI ÍGY VONULUNK BE A TÖRTÉNELEMBE,
MI ÍGY VONULUNK BE A TÖRTÉNELEMBE,
MI ÍGY VONULUNK BE A TÖRTÉNELEMBE...
ÉN TUDOM, HOGY MIT AKAROK, ÉS
HOGY MIT KELL ÉRTE TENNEM,
A CSILLAGOKBA INDUL AZ EGÉSZSÉGES
SZELLEM,
DE MI ÚGY MEGYÜNK EL INNEN, MINTHA
ITT SE LETTÜNK VOLNA,
MINT A KATONÁK A HÁBORÚBAN,
ÚGY TŰNÜNK EL SORBA.
MI ÍGY VONULUNK BE A TÖRTÉNELEMBE,
MI ÍGY VONULUNK BE A TÖRTÉNELEMBE,
MI ÍGY VONULUNK BE A TÖRTÉNELEMBE,
MI ÍGY VONULUNK BE A TÖRTÉNELEMBE...
/1983/
J Ó L E S Z . . .
JÓ LESZ NEKÜNK, JÓ LESZ NEKÜNK,
A SÚLYTALANSÁGBAN SZERETKEZÜNK,
IDEGEN KÖDÖKBE UTAZGATUNK,
ÉS HA OTT JOBB, OTT MARADUNK...
JÓ LESZ NEKÜNK, JÓ
LESZ NEKÜNK,
HOGYHA INTELLIGENS GÉPEK LESZÜNK,
VÉGET ÉR MAJD A TÖRTÉNELEM,
EGY HOSSZÚ PILLANAT LESZ A VÉGTELEN...
JÓ LESZ NEKÜNK, JÓ LESZ NEKÜNK,
EGY PALACKBA ZÁRJUK A SZELLEMÜNK,
ÉS ÖRÜLÖK NEKI, HOGY ITT
LEHETEK,
MERT ITT TERVEZIK AZ ISTENEKET.
JÓ LESZ NEKÜNK, JÓ
LESZ NEKÜNK,
CSAK ELŐBB LÁGYAN TÖNKREMEGYÜNK,
TE SE ENGEM, ÉN SE TÉGED,
MINKET MÁR A BŰN SE VÉD MEG.
JÓ LESZ NEKÜNK, JÓ LESZ NEKÜNK,
ŰRHAJÓSBÓL ŰRHAJÓ
LESZÜNK,
EGY KALANDOT ŐRIZ A FORMALIN,
TÚL A HÚS TÖRÉKENY
SZOBRAIN.
JÓ LESZ NEKÜNK, JÓ LESZ NEKÜNK,
LESZ VÉGTELEN SOK ÉGITESTÜNK,
FELTÁRUL MINDEN TITKOS VILÁG,
FELÉBRED AZ ÁLOM, ÉS MI
ALSZUNK TOVÁBB...
/1983/
U J J L E N Y O M A T O K . . .
RÚZSOS CIGARETTAVÉGEK, LILA MOSOLYOK,
KIHŰLT EMLÉKKÉPEK, VIBRÁLÓ
NEONOK,
AZ AGYAM KOROG, A TESTEM KOROG, MINDEN KOROG,
LÁGY HANGOK RINGATNAK, HALK POFONOK.
TAPOGATLAK A HOMÁLYBAN,
NEM BÍZHATUNK A CSODÁKBAN,
AZ IGAZI SZERELEMBEN NEM HISZEK,
A MOCSKOS SZERELEM NEM ÉRI MEG.
UJJLENYOMATOK A SZÍVEMEN,
VISSZAADNÁM SZÍVESEN,
HALÁLOS CSÓK AZ ARCOMON,
DAGANATOK A HANGOMON,
KÓROKOZÓK A VÉRKÉPBEN,
NEM VAGYUNK A TÉRKÉPEN...
ITT A TAVASZ ÉS A FŰ KINŐ
DE NEM SOKAT SEGÍT A JÓ IDŐ,
SZERELMEM, ÍRTAM NEKED EGY LAPOT,
HOGY SOHA NEM AKARTAM AZ LENNI, AKI VAGYOK.
MÉG EGY, MÉG EGY, MÉG EGY,
MÉG EGY
TÁNC
DOBÁLT A TESTED !
EGY TÁNC
A RÉGI MÓDON.
EGY TÁNC
FÉKEZD MAGAD !
EGY TÁNC
A FOGLYOD VAGYOK!
SEMMIT SE ADHATTÁL, SEMMIT SE KÉRHETTEM,
EBBEN AZ ÉLETBEN SEMMI SE VÉLETLEN,
TÚL SOK AZ IDŐ, MEGTÖRTÉNT
VELÜNK,
HÁT KELLETT EZ NEKÜNK ?! HÁT
KELLETT EZ NEKÜNK?!
LEGYÉL MOST ANNYI AMENNYI KELL,
A ROMLOTTSÁGOD NEM ÉRDEKEL,
IZGASS FEL, ÉS ÉLVEZZ VELEM,
NYUGTASS MEG, ÉS VÉGEZZ VELEM !
UJJLENYOMATOK A SZÍVEMEN,
VISSZAADNÁM SZÍVESEN,
HALÁLOS CSÓK AZ ARCOMON,
DAGANATOK A HANGOMON,
KÓROKOZÓK A VÉRKÉPBEN,
NEM VAGYUNK A TÉRKÉPEN...
ITT A TAVASZ ÉS A FŰ KINŐ
DE NEM SOKAT SEGÍT A JÓ IDŐ,
SZERELMEM, ÍRTAM NEKED EGY LAPOT,
HOGY SOHA NEM AKARTAM AZ LENNI, AKI VAGYOK.
MÉG EGY, MÉG EGY, MÉG EGY,
MÉG EGY,
TÁNC,
DOBÁLT A TESTED !
EGY TÁNC
A RÉGI MÓDON.
EGY TÁNC
FÉKEZD MAGAD!
EGY TÁNC
A FOGLYOD VAGYOK !
/1981/
E U R Ó P A K I A D Ó
ATHÉNI SZÉL ÉS SPÁRTAI
ESŐ,
ÜLÜNK A TŰZNÉL, ÉN
MEG AZ IDŐ,
AZ ÉNEKLÉS ÉVEI LASSAN ELMÚLNAK,
A NAGYRANŐTT LELKEK A PINCÉKBE
BÚJNAK.
EURÓPA KIADÓ, EURÓPA KIADÓ,
EURÓPA KIADÓ, EURÓPA KIADÓ...
MEGRÉMÜLÖK A HANGOMTÓL,
EL FOGOK TŰNNI A ROCK AND ROLLBÓL,
OLYAN MÁR MINT EGY MENEKÜLTTÁBOR,
MINDENKI ITT VAN, AKI NEM ELÉG BÁTOR.
EURÓPA KIADÓ, EURÓPA KIADÓ,
EURÓPA KIADÓ, EURÓPA KIADÓ...
A JÖVŐ IDŐ MERÉNYLETE,
"A TINÉDZSEREK VAD ÉLETE",
MEGSZÜLETTÉL, VÉDD MAGAD,
TEMESD EL A HALOTTAKAT!
EURÓPA KIADÓ, EURÓPA KIADÓ,
EURÓPA KIADÓ, EURÓPA KIADÓ...
A HÍRNÖK JÖN, ÉS INTEGET,
HÍREK MÁR RÉG NINCSENEK,
RÉG NEM HÁBORÚ, RÉG
NEM BÉKE,
FELIZZIK A VÁGY VILLAMOSSZÉKE...
EURÓPA KIADÓ, EURÓPA KIADÓ,
EURÓPA KIADÓ, EURÓPA KIADÓ...
/1981/
vető jános:
*******
Húzd ki magad
magadat a sorból,
ne lógasd az orrod
mert valaki megorrol.
Töltsd az idődet
magától csak múlik,
elfogy mint másé
minden rajtad múlik.
Szigorú a képlet,
feladhatnád máris.
Az utca a megoldás,
lejár oda más is.
Fagyaszd be az árát
minden mozdulatnak,
bátran adja ingyen,
amit neked adtak.
840614
Ez a ház is ledôlhet
ez a ház is ledőlhet
ellopta az időmet
szemem sarka megremeg
nekem aztán egyre megy
-
mégis van egy pillanat
ahol a hang elakad
ez egy olyan fényes érzés
ahonnan nincs visszatérés
-
átcipel a városon
maszektaxin vagy buszon
nem lehet nem észrevenni
honnan hová utazom
-
távolról még messze van
közelről meg még jobban
húzd be sötét függönyöd
senkihez sincs már közöd.
830121
Pirosbetűs napok
Január egy
Április négy
Húsvét és május egy készen van ez a
fél év
Húsvét és május egy készen van ez a
félév
Augusztus húsz
November hét
Karácsony és
Szilveszteréj
Elment az év
Megint egy év
Tükörbe ha
Meglátod őt
Nem tudni honnan de mégiscsak ismered őt
Megismered a terajtad múló időt
Fényképeken
Festményeken
Felismered
El is hiszed
Itt van tehát
Itt vár terád
Lehet igaz
Lehet csaló
Nem az a szép
Nem az a jó
Üres a tér
És nem beszél
Senki ma arról hogy mit hoz az év
Senki se jósol ma arról hogy mit hoz a tél
Atomcsapást
Nehéz esőt
Nem ismered
Nem is szabad
Nem is lehet
Nem is mered
Nem is tudod
Nem is lehet
Nem is szabad
Nem is mered
Minden felől
Nehéz eső
Digitálisan is áll az idő
Lámpával kereshetsz akkor se jövök elő
Mert eltűnök
És mint a köd
Beborítok
Lesüllyedek
Eltüntetek
Elillanok
BALETTCIPŐBEN
veszélyes és más világ
kalandor tendenciák
a csillag lassan felragyog
távcső nélkül láthatod
balettcipőben, álruhában
Saljapinnal álmodok
sorsomat a rozsda marja
a végtelenbe táncolok
itt van az éj
a lámpafény
elveszett belőle rég
nem is tudom mitől ég
benn a titok benn az agyban
osztható és oszthatatlan
áram száll a véren át
érzem a drót áramát
elvesztette régi ízét
ellobbanó gondolat
a mindig késő gyorsvonattal
ott lenni egy pillanat
háttér a lét
nincs szenvedés
vágyaink mind eltaposva
végtelenített remény
rövidrezárt készüléken
közvetített pillanat
bemozdított hangulatban
némafilmként elszakadt
megtört a jég
ott állsz a fényben
száll az álom áll a kép
fék nélkül is állok gép
RAGASZTHATATLAN SZÍV
ragaszthatatlan szív
hív magához szív magához
felejthetetlen ív
körbetáncol magához láncol
unatkozhatnék is
de most az álom máya a fátyol
mozdíthatatlan áll
a másik oldal szembe magával
magamagával vár
nehezen ébredek fel
még itt az álom úgy találom
fárasztó egy reggel
nem kelek fel nem megyek el
alszom tovább
még itt az álom úgy találom
fárasztó egy reggel
nem kelek fel
ESTI SÉTA
épp elég
unalmas képregény
valódi szenvedély
vakító szembefény!
-
láttalak
de sose vártalak
csak az a két alak
s a romos házfalak
hangulat
néha még elragad
a padon otthagyom
tovább nem hallgatom
ÚGY ÉREZTEM NEM LESZ MÁR MEG
ÉS KÖZBEN A NAP IS ELMENT
SZÁMOLATLANOK A PERCEK
láztalan remegés ráz talán?
vagy ez a délután rövidebb mint a nyár?
-
nem tudod
hogy mire gondolok
mikor az éjszakák
festik az ablakot?
libbenô
fekete függönyök
mögül kivillanó
ipari jégcsapok
ÚGY ÉREZTEM NEM LESZ REGGEL
ITT ÁLLHATOK KÖNNYES SZEMMEL
ÉS KÖZBEN A NAP IS FELKEL
délután
AZT HISZEM HOGY
Azt hiszem, hogy becsukom a boltot,
elfogyott már minden, ami jó.
Látom, hogy a gyufa végig ég,
ez is egy emlék.
Hallom, hogy a gyufa egyet sercen,
talán te is láttál már ilyet:
ezt a dolgot hívják úgy, hogy tűz
ugye jó meleg?
De most, minden elfogyott,
és rám más is várhat még itt,
és neked annyit mondhatok:
a tűz, az egy jó dolog.
Látod milyen szépen ég a város?
Ezt nem oltja el egy rendelet.
Talán mégis itthon maradok,
kettesben veled.
Azt hiszem, hogy elég jó itt nálad,
finom puha veled ez az ágy,
nem hinném, hogy hord ez a föld még
egy másik ilyen lényt.
De most minden elfogyott.
És rám más is várhat még itt,
és neked annyit mondhatok:
a tűz, az egy jó dolog.
RIÓ és TOKIÓ
Víztükrön elveszett
képedre ébredek
gondolom nem lehet,
hogy nem leszek
becsap a képzelet
Talán hajóra száll
még ma délután
több mint egy év után
ha hajóra száll
Hajnali ablakon
most is láthatom
szemben a házfalon
a furcsa árnyakon
Rió és Tokió
szól a rádió
hiába kergeted
hullámod
elveszett
torzít a képzelet
********
Nem izgat a problémád
másra gondolok
Lehet, hogy sejted
amit titkolok
Lehet, hogy te is
ugyanezt titkolod
Árnyékom árnyék a tükörbebámul
sárgul a kép a kör betárul
Nem érdekel mit mondasz
meg se hallom már
lemegyek a partra
nincs kedvem hozzád
mert mindennél jobban fáj most a világ
Zabáljatok hattyúk teljen az idő
könnyeimtől párás most a levegő
SOHASE NÉZ
sohase néz
hátrafelé
mereven áll
a hegy tetején
jobbra tőle
a testőre
óóóőőő a béke őre
vas ha ível
a víz fölött
volt rá példa
hogy eltörött
téren ülve
rá a fűre
furcsa árnyék
szállt a földre
szememben szálka
még a tegnap
szembántó villanás
hihetetlen
és jó de fáj is
remélem elmossa
az idő
szabadság híd
szobor tér
egyszer minden
véget ér
sivatag vulkán
dzsungel tenger
igazán szép
végállomás
könnyezünk
vagy csak a füst
szállt a szemünkbe
nem tudjuk
840614
víg mihály:
ÁLLATOK I.
Kecske
Látom te kecske vagy
Szakállad milyen nagy
Szarvak a fejeden
Rámnézel csendesen.
Rámnézel, barna szem.
Megáll az eszem.
Várjak még, de hogy miért
Meg nem mondja, semmiért.
Mennyi kell mennyi még
Meddig kell menni még
Elszalad, rohano.
Nyomban utánam oldalog.
ÁLLATOK II.
Teve
buta
teve
neve
Ede
szegény
Ede
mi lesz
vele
Ede ma iszik
Ede ma fél
Ede ma fázik
megvacsorázik
Edének mindegy
ez az egész
Ede ma le -
és feledés
té -é
tova
teve
tova
szegény
Ede
mi lesz
vele
ÁLLATOK III.
Ló
Ma este te vagy a fönök,
Ez egy jóslat csak neked.
Most csukott szemmel is látom,
Hol van ami elveszett.
Fenyöfát húzol az
úton,
Barna ballonsapka fejeden.
Mikor meglátlak rögtön
tudom,
Mindent te jelentesz nekem.
A Káró Dáma és
a Treff Bubi
Együtt mennek a körúton,
Akarnak egy fagyit enni,
A Kör Király elment buszon.
Telivér mén ménesbe
fedez
Ez a ló kétlábon
áll,
Kétlábon áll, az
orrlyuka remeg,
Ez az állat szemez veled.
Ma este te vagy a fönök,
Fenyöfát húzol az
úton.
Mikor meglátlak rögtön
tudom,
A KÖR KIRÁLY elment buszon.
Bizony
TÁNC
Te bolond vagy és bünözö
És az élmunkás
téren állsz
És a csajodra vársz, hogy
ripizzetek.
PORRÁTÖRVE
Ez lesz a vége.
Mondtam elöre.
Mindenkinek ez jut az eszébe.
Két tüz között,
horogra akadva,
mondtam, hogy nem tudok vigyázni
magamra.
Gyanús vagy nekem.
Lekötelezett.
Megismétlödik a régi
eset.
Látod azt mondom, légy
ma velem.
Ved le gyorsan a pulóverem.
Ráfaragtál,
faragatlan.
Kéne egy kis hely az agyban.
El kell kezdeni.
Abba kel hagyni.
Nem volna jó belédszeretni.
Porrátörve. Legyömöszölve.
Mindenkinek ez jut az eszébe.
TUDOD, HOGY SOSINCS VÉGE
Tudod, hogy soha sincs vége
tudod, hogy mennyi elég.
Kéne egy kis hely az agyban,
én túlélni szeretném.
Eljött a ma a tegnapra
és ugyanez lesz holnapra,
elmentél, hiába várok,
de jól vagyok, ha nem hiányzok
Várok is meg már hiába,
látod? minden be van zárva.
Nem megyek, hiába kéred,
úgyse talállak meg téged.
Nem megyek, hiába várod,
rég kiürült ez a város,
nem hiszem, hiába kéred,
nem értem minek beszélek.
Nyáron alszom téli álmot,
és szavakat nem találok.
Szörnyüek ezek az esték,
ha nem fognál most leesnék.
Leestem és összetörtem,
látom magam a tükörben:
fénylö arccal a sötétben,
fáradtan és összetörten.
Ránéztem és összetörtem,
sokkal jobb ez, mint hittem.
Vagy rosszul vagy jól vagyok,
nem voltam és itt vagyok.
Tudod, hogy soha sincs vége,
tudod, hogy mennyi elég.
Kéne egy kis hely az agyban,
én túlélni szeretném.
Eljött a ma a tegnapra,
és ugyanez lesz holnapra.
Elmentél, hiába várok,
de jól vagyok, ha nem hiányzok
neked.
8206
ITT VAN PEDIG
Itt van, pedig senki se hívta
Néz rám, de nem látom
a szemét,
és nem tudom, de arra emlékszem,
hogy nem értem, amit beszél.
Jó lábai keresztbe téve.
Azt gondolom: ki ha nem én?
Mondok valamit, semmit se értek.
Itt ül szemben a rekamién.
Nem figyel rám, az arcába
nézek.
Ez mindig jól felkavar.
Mond valamit, de semmit sem értek,
túl késö már
és túl hamar.
A székröl átülök
a fotelbe.
Jobb, ha ma lelépek korán.
Az fix, hogy jól meg lett keverve,
nem tudom, mi jön ezután.
Jó, hogy ma látlak, mert
szerintem szép vagy.
Ezért fog el a remegés.
Rólad álmodok, látlak
egész nap.
Túl sok ez vagy túl kevés.
Gyorsan változik ez a környék,
vagy valaki vagy ö vagy én.
Mond valamit, semmit sem értek
Itt ül velem szemben a rekamién.
Itt van, pedig senki se hívta.
Néz rám, de nem látom
a szemét,
és nem tudom, de arra emlékszem,
hogy nem értem, amit beszélt.
VALLD BE
Valld be, hogy fáj, nem szeretlek,
De mint egy árny, mindig követlek.
Valld be, hogy fáj, szeretlek,
S mint egy kísértet, követlek,
Szeretlek én.
Valld be, hogy rossz vagy, kegyetlen,
Hova jutsz, mire jutsz, nélkülem?
Görcsben a láb olyan ügyetlen,
Hova jutsz, mire jutsz nélkülem?
Szerelmem szeretlek,
Követlek,
Szeretlek, én.
Szárnyas ember, hova futsz?
Szárnyas ember, hova szaladsz?
Isten tudja, mi a vége,
Te elmész és ö itt
marad.
Te egy angyal vagy és én
szeretlek
Téged az égbe is, járdákon
követlek.
A felhökön is, járdákon
követlek,
az égben is, járdákon
követlek, szeretlek én.
/Nagyon/ szeretlek,
Szeretlek, követlek én.
A NAP AZ APA
A Nap az Apa,
A Nap az én.
Ez érzéki látomás.
Ott áll egyedül Ezékiel,
Milyen hosszú villanás.
Nagy mágus,
Átlépted a határt,
Sasként csaptam le rád.
Ez lesz az a nap,
Ha ez az az év,
A legutolsó állomás.
Hagyd el a vizet,
Hajód repül.
Tejfehér köd száll
le rád,
Átváltozol és átváltozott
a táj.
Megváltozott örökre
már.
A SZÜLÖKHÖZ
Micsoda felhötlen szerelembe esve
engedte meg.
Bódulatba esve türte.
Úgy kétségbe ejt,
annyira ez a semmi,
Már nem merek öszinte se
lenni.
Szinte az se lenni.
KÍGYÓ
Kígyónak kaja és
karkötö véres és
karomon izzó parázs
A szönyeg az száguld és
Remeg a bárpult,
A testemet
Elönti a láz.
Más hogyha álom és
más ha látomás
és
Más hogyha
Egyszerü vízió
Más hogyha érzem és
Más hogyha nézem és
Más ha
Komplett revízió.
