Asszonyom - kiáltotta a gárdafőhadnagy térdre omolva -, én
már nős vagyok!

(Puskin)
 

Első jelenet
A Dóm söröző előtt
 
Egy alacsony szőke férfi, akit nevezzünk Bertinek, áll egyedül a sarkon és a kamerába néz.
BERTI  Így esett, hogy illegalitásba vonultam. Még a
zöldbabfőzeléket is titokban váltani ki az önkiszolgálóban...
s ez nem csak nevetséges volt, hanem, higgyék el, igen
fárasztó is. Ily sokáig mozdulatlannak lenni nem kicsiny dolog.
Kérem, hallgassák meg a történetemet.

Második jelenet
A Dóm söröző előtt

Ugyanő és egy magasabb szőke, akit nevezzünk Vígnek.
BERTI Azt mondhatnám, nem volt abban semmi rendkívüli, hogy várni kellett. Egyedül jártam a közértbe és feledtem, ki vagyok. Mondd, megtennél nekem egy szívességet?
VÍG Természetesen nem.
BERTI De komolyan kérdezem. El kell rejtőznöm. A feleségem elől. Kétségbeejtő helyzetbe kerültem. Én két nyelvet beszélek anyanyelvi szinten. Egyszer s mindenkorra lemondtam egy csomó olyan dologról, mint az ital, és ha ez nem is volt mindig fájdalommentes, de mégsem volt annyira kellemetlen, mint eleinte hittem.
 

Harmadik jelenet
BERTI szobája.

Még mindig a sarkon folyó beszélgetést halljuk, miközben BERTI fekszik az ágyán és meredt kék szemekkel néz.
BERTI Akkoriban kisütött a nap, a tavasz el volt jőve és te tudod, hogy én utálom legjobban azokat az alakokat, akik azt mondják, hogy most már jó lenne felcsípni egy jó bőrt. A szoba, ahol laktam, puritánul volt berendezve. Ennyit azt hiszem, elmondhatok róla. Szóval most mégis, én magam is így szóltam magamhoz:
Most nyitja ki először a száját.
- Hol van az a szép lány, akit szeretnék szeretni?
Megint elhallgat, csak a kék szemű merengés látható.
- A szoba, ahol laktam, puritánul volt berendezve. Fotel, ágy, egy kis szekrény, sőt még egy földgömb is. Fáradtnak éreztem magam és elhatároztam, hogy ma nem kelek fel. Talán hallottál már arról a gyakorlatról, mikor az ember hullafekvésben az ágyon hever (Szemét lehunyva hátradől) és asztráltestét óvatosan kiemelve a porhüvelyből - utazásra indul.
Veszélyes gyakorlat, mert ha váratlanul belép valaki és neked gyorsan kell visszaslisszolnod, könnyen beverheted magadat magadba. 

Negyedik jelenet
A Dóm söröző előtt

Ismét ők ketten beszélgetnek tovább.
VÍG Milyen porhüvely? Én is olvastam erről, de nem hiszem el. Nem hiszek el mindent, amit olvasok.
BERTI Viszont én nem olvastam, hanem velem megtörtént.
VÍG Az meg még annyira sem érdekel, mi játszódik le összezavarodott elmékben. Ezek elmondhatatlan titkok. Hagyni kell őket.
BERTI De az én esetemben nem! Engedd meg, hogy elmeséljem.
 
 

Ötödik jelenet
Berti szobája

BERTI Szóval a szobában feküdtem; és még azt sem mondhatom, hogy nem éreztem magam abszolút kellemesen.
Ennek ellenére viszont elmondhatom, hogy kicsit ideges voltam a lány miatt, akit az előbb mondtam. Akit szerettem volna
szeretni. Még eszembe jutott, hogy az én az anyába vágyik, vissza az ősóceánba, egy sötét barlangba... de ezt hagyjuk. Ennyire talán nem érdekel a dolog
VÍG Nem tudok mit mondani. Talán csak azt: megértelek, még ha tetteidet nem is tudom száz százalékig helyeselni.
 
 

Hatodik jelenet
Berti szobája
 
BERTI Nem sokkal múlhatott dél, mikor csengettek az ajtón. Senki sem tudta, hogy itt vagyok. Nem ijedtem meg, de nem is voltam nyugodt. Ahogy mentem át a nagyszobán, (s látjuk őt átmenni a nagyszobán) óriási görcs szorította össze a torkomat és nem kaptam levegőt. Elvágódtam a padlón. Az asztráltest. Rekonstruálni próbálom, de nem könnyű. Most minden azon múlik, barát, vagy ellenség, aki kint ismét csönget! Nagyon igaz, hogy ne legyen telefon annak a lakásában, aki jógázni akar. De veszélyes a démonok közé sietni az asztráltest lágy
vibrációja mellett! Ki az ördög lehet?

Hetedik jelenet
A bejárati ajtónál
 
Három kifestett hölgy áll az ajtóban és egy impresszárió szivarral, hóna alatt egy üveg whisky.
PUTYI Szervusz Berti! kiáltja az impresszárió.
Örülsz, hogy két üveg pezsgőt, egy hatalmas whiskyt és három nőt hoztam? A pezsgő a csajoknál.
A nők tényleg felmutatják a két pezsgőt, mialatt bevonulnak a szobába.
BERTI Látom, ti már most jól be vagytok állítva.
PUTYI Tévedsz. Nem ittunk egy kortyot sem. BERTI Jó. Nincs semmi jelentősége.
 

 
Nyolcadik jelenet
A nagyszobában

Látjuk őket inni, de Berti hangja a Dóm elől jön.
BERTI Leültünk. Megpróbáltam elmesélni nekik, hogy mi történt velem az imént. Hogy elestem. Bevertem magamat magamba, mert már öregszem.
EGYIK LÁNY Mondd, kedvesem, nem egy nő járt benn az eszedben, forgott benn a szívedben?
MÁSIK LÁNY Ha már arra úgysem marad idő, hogy mindent elmeséljek, legalább annyit hallgassatok meg. hogy...
BERTI (a sarokról) És elkezdett beszélni. Arról, hogy hogyan jutott eszükbe pezsgőt venni és idejönni, ebben a váratlan időpontban becsöngetni.
PUTYI (megint a nagyszobából) De az ég szerelmére, hagyd már abba ezt, kicsikém!
 
 

Kilencedik jelenet

A nagyszobában kigyúlnak a fények, megszólal a zene.
PUTYI Tánc!
Berti hangja a sarokból.
BERTI A lányok táncolni kezdtek, az impresszárió szivarra gyújtott. Ez történt délben. És ezt csak azért mondtam el, hogy megpróbáljam érzékeltetni, milyen hangulatban ért a fél négy.
 
 

Tizedik jelenet
A Dóm söröző előtt
 
BERTI Nehéz pontosan megérteni, hogyan történt. Az élet szolgál ilyen meglepetésekkel. Valaki megmondta neki, hogy én most éppen hol vagyok, de hozzátette, hogy ne telefonáljon, mert biztos, hogy úgyis ott vagyok.
 
 

Tizenegyedik jelenet
A nagyszobában

A kamera a bejárati ajtót nézi. A söröző előtti beszélgetés nem szakad meg.
BERTI Tehát fél négykor egyedül voltam, mikor megint csöngettek. (Csöngetnek) Szóval? volt, érted?
VÍG (Csak a hangja) Miért? Ki mondta neki?
A kamera nagyon lassan a hullafekvésben fekvő Bertire fordul.
BERTI Igen, ez nem fontos. Egy fiú, aki tudott arról, hogy
szeretem, és nekem drukkolt és megfoghatatlan módon tudta,
hol vagyok. Ilyen heroldja mindenkinek van a dönt?
pillanatokban. Egy mondattól - "biztos, hogy ott van" -
elkanyarodik a história, megszűnik a közegellenállás.
 

 
Tizenkettedik jelenet
A nagyszobában.

Berti feltápászkodik, hogy ajtót nyisson.
BERTI Egyedül voltam a lakásban fél négykor, mikor ?
csöngetett. Kinyitottam az ajtót és ismét az előbbi görcs. A
lélegzetem kihagyott, próbáltam gesztusokkal utalni
nyomorúságos helyzetemre. Ha ő nem tartott volna erősen a
karjaiban, bizonyára megint elvágódtam volna.
KATI Rosszul vagy?
BERTI (hangja a söröző elől) Egy hangot sem tudtam kiadni. Az ágy felé támogatott.
KATI Merre van a konyha? Hozok egy pohár vizet.
BERTI Megmutattam neki az ajtót, hogy arra menjen, ott a
konyha és négykézláb követtem őt. Bekanyarodtam a kisszoba
felé és ő jött a vízzel. Fejemet meg-megrázva feltápászkodtam a padlóról és intettem neki, hogy menjen előre. Lezöttyentem a fotelba és vártam, mit fog mondani.
 
 

Tizenharmadik jelenet
A Dóm söröző előtt

BERTI Óriási szerencsémre ismét csöngettek. Megkértem, hogy nyisson ajtót. Ilyen gyönyörű nő.
VÍG Nyilván a herold érkezett. Ismerem az ilyen típusú történeteket. Sőt lehet, hogy nem is volt egyedül.
BERTI Nem. Egy üzenet érkezett. Mintha azon a napon megfeledkeztek volna a telefonról. Azonnal indulnom kellett. Haza. Nem lett volna értelmi kibúvókon tömi a fejemet.

Tizennegyedik jelenet
Lépcső és a ház kapuja

BERTI (hangja) Fogjuk-e még látni egymást? Őt meglepte, hogy ilyen állapotban talált, ezért van, hogy még ma sem tudom, miért keresett meg akkor. Nem baj. Én vámi fogok. Mit kellett volna mondanom neki?
 
 

Tizenötödik jelenet
A Dóm söröző előtt

Állnak ketten és beszélgetnek tovább.
BERTI Ezekkel a görcsökkel végül a kórházban tértem magamhoz. Fogalmam sincs, mi ez? Büntetés? Penitencia, amit magamra mérek? Tegnap óta az utcán mászkálok megint, olyan cipőben, amin van sarok.
 
 

Tizenhatodik jelenet
A nagyszobában

Berti a telefon mellett. Hangját a söröző elől halljuk.
BERTI - Felhívtam telefonon. Beleszól a telefonba.
BERTI Szervusz kedves. Mi tagadás, azonnal megismertem a hangod.
KATI Halló, ki beszél?
BERTI (hangja) Úgy látszik, nem sejt semmit. Nem ismeri érzelmeimet. Nem neveztem meg magam. Annak a heroldnak mondtam magam, akiről az előbb volt szó. Most már nevezzük így. Ezután az ő nevében arra kértem, hogy megint menjen abba a lakásba, ahol egyedül szoktam jógázni. Mondtam, hogy fontos és hogy ne telefonáljon.
(Eközben végig beszél a telefonba, de nem ezt halljuk, hanem amit az utcán mesél.)
 
 

Tizenhetedik jelenet
A nagyszobában

A szoba most teljesen üres, csak egy, ravatal van benne, mellette gyertyák.
BERTI Gyertyákat gyújtottam és a legtökéletesebb hullafekvést sikerült kiviteleznem. A tét nagy volt. Az ajtót résnyire nyitva hagytam. Esküszöm, hogy nem is hallottam meg a csengetést. (csöngetnek) Ő csöngetett. Be is lépett a nyitott ajtón. Látta, hogy ott fekszem. Mezítelenül. ( Mi csak ezután látjuk meg, hogy tényleg meztelenül fekszik a ravatalon.)
 

 
Tizennyolcadik jelenet
A Dóm söröző előtti

BERTI A fejem mellett égtek a gyertyák. Szerintem viccre gyanakodott, talán nem is tévedve olyan nagyot. VÍG Egészen meztelenül feküdtél ott? Takaró nélkül? Olyan hideg az a lakás, hogy az szörnyű BERTI Természetesen igen. A legtermészetesebb dolog, hogy az ember nem érzékeli a hideget. VÍG És a nő mit szólt?

Tizenkilencedik jelenet
A nagyszobában

BERTI (hangja) Mondom, azt hitte, hülyülök. Betakart egy takaróval, megfogta a pulzusom és ekkor ijedt meg. Nem volt pulzusom. VÍG Te mikor jöttél bele ebbe a sportba? BERTI Felsikoltott. Nem túl hangosan, nem is hisztérikusan. Még mindig szeretem. Most még jobban. Erre a sikolyra én felültem az ágyon. A tökéletes relaxációból nem könnyű visszatérni. Sápadt voltam és erőtlen. Ő felháborodva rohant ki a szobából.
 

 
Húszadik jelenet
A Dóm söröző előtt

BERTI Képtelen voltam utána menni, vagy akár csak megszólalni is. Azóta kerül. Sohasem szeretett, de most végképp nem hajlandó szót váltani velem. Így tettem szerencsétlenné magam.
 
 
 

Berti dala

Mintha valami sötét titok körül ólálkodnék, mikor kereslek téged és
Fegyelem és parancsszavak szögein forogsz és fáj neked.

Dacos szádat összeszorítod és telt csípőd ringása,
Nyakad hajlása tetszik, de félek tőled.
Sötét titok tudása lebeg körül téged.

Elfogy körülöttem a levegő, mint kifogynak belőlem a szavak.
Elvontam magam tőled és te elvontad tőlem magad.

Mert úgy vagyok, hogy - mint Puskin anno -
Szívesen csókolnám kebled havát,
Vagy ha nem, hát nézném csendben szép szemed sugarát.
 

1987 tavasz