SZEREPLŐK
Tulipán Királyfi = Költő
Paprika Jancsi
Gyémántos Viola {az elrabolt hercegnő)
Mágus = Tanácsos
A darabban négy szereplő van, mert
a Mágust és a Tanácsost egy színész játssza, csak úgy, mint a Költőt és
Paprika Jancsit. Az első és a tizedik jelenet egy, a függönyt helyettesítő
vetítővászonra vetített 16 mm-es film.
Ezekben a jelenetekben is élőben
játszik a zenekar, a vászon mögül élőben szinkronizál a színész.
A színpad hátsó síkjában is van
egy vetítővászon. Erre vetítik a díszleteket és a diaporámát. (Két diavetítő
egy vászonra.)
A 3. és a 6. jelenetben szó van
egy varázsgömbről. Ami benne megjelenne, azt kivetítjük a vászonra.
A 8. jelenet átváltozásai is diaporámával
jelenítendők meg.
A hazaérkező költő elalszik
(videóra forgatott kerettörténet)
Késő éjszaka egy bár ajtajában elbúcsúzik
a Költőtől a Mágust játszó sínész és felesége, az Elrabolt Hercegnő.
Taxi fékez egy kihalt utcában.
A fák lombjai között átszűrődik a hajnali pirkadat.
A Költő kiszáll, bemegy a lakásába,
pár céltalan hangot leüt a szintetizátoron, aztán a fürdőszobai faliszekrényből
előveszi a gyógyszeres dobozt, egy asztali nehezéknek használt mozsártörőben
porrá töri, kinyitja bárszekrényét és whiskyt, pezsgőt, sört és konyakot
önt egy sportkupába, hozzáadja a tablettaport, borzadva lötyögteti a serleget,
majd énekelni kezd.
KÖLTŐ Véget vetek az életemnek, mert
semmit sem ér,
E serlegből itt magamba öntöm a mérget.
(És tényleg felhörpinti a rettenetes italt.)
EI vagyok veszve, nem maradt remény,
Tőlem már ne várjatok folyamként omló
beszédet,
Mert a szomorú vers is csak vidám
szívből jöhet elő,
Az én üres szívemből több nem fakad.
Vad gondolatrohanás, hív a heverő,
Már nem mondatokat formálok, csak
szavakat.
S miközben itt ülök és pillám leragad,
Egyre elgyöngültebben mormolok,
Végül minden elsötétül, megszakad,
Ébren vagyok még, vagy álmodok?
Éneke körben feláll a klaviatúra
mellől, a heverő felé tántorog, lefekszik és elalszik.
Felmegy a függöny. Vagyis a vetítővászon.
A csupasz színpadon bohócjelmezben
fekszik a KÖLTŐ.
Nyitány
Tulipánból paprika
Paprikából Jancsika
Jancsikából kis király
Kis királyból tulipán.
(éneklik a zenekar tagjai)
Bejön Tulipán királyfi és ébresztgetni kezdi Paprika Jancsit.
JANCSI Indulni kell, ugye? Várnak a várban. Hívat a vén Tanácsos.
KIRÁLYFI Pedig őt váratni s így megharagítani
nem tanácsos.
Végre itt az idő, elindulhatunk, ma
adja fel az öreg a leckét.
JANCSI Ma feladja, holnap útra kelünk,
nem töltünk többet itthon, mint egy estét.
JANCSI ÉS KIRÁLYFI (együtt)
Már rég csak erre várunk, holnap harcba szállunk. (mindketten el)
A tanácsosnál
Hárman ülnek egy kör alakú asztal mellett és a középen elhelyezett kristálygömbbe néznek.
TANÁCSOS Van Lugánóban egy eldugott
labor, arrafelé a madár se jár, S neked, hercegem, oda kell menned, rád
ott nehéz munka vár. Nézd meg ezt a gömböt, tekints most bele! Láttál már
ennél szebbet?
Aki azzal henceg, hogy látott, az
hazudik - kedves herceg. Kiszabadítanod őt kell és boldog leszel e nővel.
A nő, akit itt látsz, hercegnő szintén,
királyi sarj, mint te magad. S most nézd meg e férfit, őt is jól nézd meg,
úgy nézd, mint vadász a vadat.
Ez a férfi mágus, híres varázsló,
gonosz, akár egy sárkány. A nőt ő tartja fogva, rabságban senyveszti ez
az ártány. Megölnöd őt kell és boldog leszel a nővel.
KIRÁLYFI Nehéz a dolog, de vigyázni
fogok; tudom, hogy nem szabad elvészni nekem. De hogy mit kell majd tennem,
hogyan fogjak hozzá, ezen töröm a fejem.
TANÁCSOS Öltözz inasnak, kopogtass
nála, állj be hozzá szolgálni. Szüksége van inasra, azonnal felfogad, meg
fogod látni.
JANCSI ÉS KIRÁLYFI (együtt)
Légy áldott, jó Tanácsos, üdvözlégy Hon, ádáz Küzdelem. Még barátainktól
búcsúzunk este, de aztán elszáguldunk a harcra lesve.
Tulipán az ajtó előtt
KIRÁLYFI Hát itt lakik a mágus. Ez az az ajtó. E mögött fogok szolgálni és ez nem borzasztó. Szabadító vagyok és hős, erős vagyok és nyertes, Az ég is segít annak, aki - mint én is - szerelmes.
Tulipán királyfi és az Elrabolt Hercegnő
KIRÁLYFI Az ajtó feltárult magától
és én már benn vagyok a hallban, S ím, jő kedvesem is! Megszólítom halkan.
Édes egyetlenem, csitt! Egy szót se
szólj! Látod? Eljöttem érted. Megölöm a mágust, aztán én leszek a férjed.
HERCEGNŐ Nem tudom, ki vagy, ostoba
idegen, de meg akarsz halni, látom. Óriási veszély fenyeget téged, kedves
barátom.
KIRÁLYFI Veszélyről beszélsz, gyönyörű
hajadon, szebb mint a legszebb álom!? Végezni fogok vele, s hogy - hogy?
Majd kitalálom.
A mágus belép
MÁGUS Hogy elbeszéljem rendre, ki vagyok, mit miért mondok és
hogyan érzek,
Kit szeretek, és miért, úgy hiszem, nem szükséges. De mondd el te,
fiam, mi dolgod itt a hallban,
Melynek ajtaja az imént épp az én intésemre tárult fel halkan. S most
nézd mez e gömböt, láttál már ilyet, tudod,
miről beszélek!
Ezen át láttam a másik szobában, mikor
azt mondod: "Megölöm a férjed".
Egy szó, mint száz - mindent tudok.
Csak rövid harcom van még veled. De halljuk, mit szól e lány, ki - mint
mondád - téged szeret.
HERCEGNŐ Én, Mester, figyelmeztettem
őt, és nem is voltam hozzá kedves. Vagyok, aki voltam, rabnőd, ki hű és
engedelmes. Semmi jelét nem adtam annak, hogy belészerettem.
MÁGUS Igen! Figyelmeztetted, mert
azt hitted, visszaretten , Hogy nem lesz ostoba, hogy okosabb lesz, mint
én! Nézz a szemembe és válaszolj őszintén! Már öreg vagyok, ez itt a probléma,
minden tudás hiábavaló, ez a baj! Nos, kedvesem, akkor menj ki innen, láss
dolgodhoz a konyhában hamar. Remélem, megérted, hogy nem helyes, ha végignézed.
S most, fiatalember, hozzád lesz egy-két szavam. Öklöm elég erős ahhoz,
hogy például kézitusában megvédjem magam. De az kevés nekem, hogy a képedre
másszak, Ily szörnyű dühre gyógyír a gonosz varázslat.
KIRÁLYFI Ne többet, mester! Ha kézitusára
kerül a sor, majd meglátjuk, kié a győzelem. Nem szokták megköszönni amit
kapnak, akik kikezdenek velem.
MÁGUS Nem kézitusáról van szó, mondtam
az előbb, majd meg fogod látni,
Dermedten, mint egy szikla, mint egy
szobor fogsz itt a hallban állni.
Paprika Jancsi az ajtó előtt
JANCSI Tehát most kell, hogy közbelépjek
én; ha sejtésem nem csal, a herceg rajtavesztett. Megfontolatlan volt és
heves, mint mindig, de nekem benne épp ez tetszett. Vártam itt rá egy közeli
hotelban három nap, három éjjel, Vagyis nappal inkább aludtam, míg éjjel
a városban néztem széjjel. És vártam, hogy jelt kapok: "Minden rendben,
indulunk haza". Hogy belép az ifjú pár és a boldog ara. S most itt vagyok
az ajtó előtt és a bajt keresve, Kísérjen utamon alázat és szerencse.
A mágus és a bűvészinas
MÁGUS Lépj be, fiam, és mondd el, mi
szél hozott ide? Szolgálni akarsz s egyben tanulni?
JANCSI Így van, uram, némely dolgokat
meg szeretnék tudni. Mert közben olvastam is és minden tudás egy transzcendens
világba hívott. Éreztem, hogy mesterre van szükségem. Ennél nincs és nem
is kellhet jobb indok. Kérem, ne küldjön el! Szorgalmammal fogom önt megnyerni
MÁGUS Jól van hát, tegyünk próbát!
Hiszen igaz, hogy éppen egy segédre vártam. Legyen tehát otthonod a váram.
Mert e látszólag kicsiny ház belülről hatalmas. S e csodás labor számos
érdekes kísérlet elvégzésére alkalmas.
(Időugrás színváltozás nélkül.)
JANCSI Az idő valóban úgy telt el,
mint egy álom és én már régóta szolgálom önt, Mester. S e pár hónap alatt
végeztünk számtalan kísérlettel. De homályos előttem, mi végre mindez,
e temérdek munka mire való? Felesleges volt az egész, vagy volt benne valami
jó?
MÁGUS Felesleges volna? Elmondom szívesen.
Engem nem izgat más , csak az élet. ` Rögtön megvilágítom persze, miről
is beszélek. Látod ezt a szobrot? Ez élő volt, most tehetetlen, de nem
romló teste látszik. Ami ebből itt hiányzik, azt akarom átültetni másba:
egy általam gyúrt kreatúrába. Az anyagot akarom átlelkesíteni, így már
könnyű megérteni, Miért dolgoztunk nappallá téve az éjt.
JANCSI De mester, így szörnyű veszély
kísért! Az ég haraggal sújthat le ránk! A teremtővel ujjat húzni, ezt tőlem
ne kívánd!
Én tényleg szolgálok, de nem tézed,
mágus. Nem vagyok más, mint egy szolga. Ennek a szobornak a bohóca. Fáj
nekem őt szobornak látni! Már nem jó nekem téged szolgálni. S most - ha
harc, legyen harc -, tudom, amit tudok. Saját titkaidból párat megmutatok.
MÁGUS Ó, szóval így állunk!? No jól
van, hát legyen harc. Olyan legyen a fegyver, amilyet te akarsz.
JANCSI A transzfigurációban
jeles vagy, mester. Próbálkozzunk meg egy-két kísérlettel.
MÁGUS Jól van, én víz leszek,
hogy könnyűvel kezdd el...
JANCSI Én pedig itt vagyok
tűzzé vált testtel.
MÁGUS Ez heves dolog, de
nem túl bölcs választás. Ím a tűz elöl én, mint kisegér elfutok.
JANCSI Akkor én legott macskává
változok.
MÁGUS Nem baj, én mint ölyv
az égbe repülök fel.
JANCSI Én pedig, mint sas,
az égen foglak el.
MÁGUS Rendben van, mag leszek
és a földben rejtőzöm el.
JANCSI Akkor én, mint kakas
csipegetlek fel.
A búcsú
HERCEGNŐ Mi ez a zaj? Hol
a Mágus? Hogy kerültem én ide?
JANCSI Úrhölgy, ezt elbeszélnem
nem kerül semmibe.
Elmondom tehát, hogy nem
az vagyok, akinek idáig mondottam
magam. Az én nevem Paprika
Jancsi. E szobor, akit itt látsz, szintén nem akárki.
A neve Tulipán királyfi.
HERCEGNŐ Akivel régen egy
fél percet beszéltem? Azt, hogy már csak szobor, én megszoktam régen.
JANCSI Pedig, hölgyem, ez
itt a te férjed. Én csak az ő szolgája vagyok. Magam miatt én nőt sosem
szabadítok. Most pedig feloldom a herceg makacs görcsét. Öleld meg gyorsan,
nehogy elzuhanjon.
HERCEGNŐ Nem lenne jobb
hagyni, hogy szobor maradjon?
JANCSI Nem lehet! Nincs
más megoldás, azonnal fel kell őt oldanom. EI kell érnem, hogy megszabadulva
távozhasson a karodon. Ő a herceg és én bűvészinasból megint szolgává lettem.
Ébredj hát - Királyfi! Meg se jutalmazd tettem.
KIRÁLYFI Drága barátom!
Azért köszönjük, amit értünk tettél.
HERCEGNŐ Én is búcsúzom.
Ég áldjon, kedves. Szép álmokat.
JANCSI Én pedig ehelyt kialszom
magamat.
Epilógus
Paprika Jancsi lefekszik a lemeztelenedett színpadra, épp abban a
pózban, ahogy a történet elején elaludt.
(Lemegy a vetítővászon. A költő
a filmen felébred és énekelni kezd.)
KÖLTŐ Ez sikerült! Hol vagyok? Úristen,
a méreg!
Kinyitottam a szemem, már fenn vagyok,
beszélek.
Újra élek és e látomány álom volt
csupán.
Ki az, aki ebben értelmet talál?
Az emberek irigyek és örülnek, ha
látják, hogy veszít a másik.
Te ne ilyen legyél, ha kell egy jó
tanács is.