Víg Mihály - Filmzenék Tarr Béla filmjeihez

A lemez a következő filmek zenéit tartalmazza:

Őszi almanach (1983)
Kárhozat (1987)
Sátántangó (1993)
Werckmeister harmóniák (2001)

Azt mondják, hogy minden jelentős filmrendezői teljesítmény mögött csapatmunka van. Tarr Béla, aki sokak számára talán most került csak reflektorfénybe, olyan alkotói kapcsolatokat hozott létre és tartott/tart fenn, amelyek immár évtizedeken ívelnek át. Ennek a szellemi rokonságon és baráti érzéseken alapuló műhely-közösségnek zenei centruma a nyolcvanas évek eleje óta Víg Mihály.
Víg Mihályt elsősorban a Balaton együttesből ismerjük. Dalköltészete, amely az utóbbi húsz évben egyike a legjelentősebbeknek ezen a nyelven, hajlamossá tehet bennünket arra, hogy a szó felől ítéljük meg őt. Ezt csak megerősíti jól ismert, póztalan előadásmódja: még akkor is mintha beszélne, amikor énekel. Mintha az ő zenéje arra volna rendelve, hogy a gondolatot, a költeményt hordozza és szolgálja.
Hogy milyen erős ez a "szolga", arra akkor érezhetünk rá, amikor kiemelődik eredeti környezetéből. Tarr a képsorait bízta rá, és ezzel egy magasabb minőség született, olyan magas fokon, ami ritkán jön csak létre.

"...Víg mágikus zenéje közben a filmkészítés páratlan pillanatának lehetünk tanúi..."

"Víg látszólag repetitív zenéje nem ritkán ravaszul manipulált a mixelés által, hol az egyik, hol a másik hangszert tolja előtérbe..."
(Variety, (USA), 2000. június)

"...úgy találom, hogy Tarr radikális titokzatossága az esztétikai és intellektuális merészség jele, amely éppúgy messzebb visz bennünket az ideológiai alapokon álló művészet korlátozott igazságainál, mint ahogy képi - és a Víg Mihály lüktető partitúrájában horgonyzó hangi - világa is mélyebbre hatol a klasszikus filmstílus viseltes nyilvánvalóságainál."
(CinemaScope, 2001. tavasz)

"Tökéletes, ahogyan Tarr a képet, az expressziót és a hangot használja, költői, erőteljes és mélységes az elképesztő szépségről alkotott egyedi látomása."
(Village Voice, 2001. április)

/Hajnóczy Csaba/