1184

1184-ben, egy iniciáléban volna egy rajzolt kép
A képen Pray áll az ablakban, titokban, a kódexíró Pray
Káprázó villanó, villanó sötét
A fényben sistergő káprázó
És Pray áll az ablakban
Ami sötétben villan: az káprázat
Ami fényben villan: jelenés
Fényben áradó káprázat
Alázat, hősies alázat

1184-ben is lesz tavasz
Ami fényben villan: jelenés,
Sötétben káprázó jelenés

1184-ben, egy iniciáléban egy jól megrajzolt kép
A képen Pray áll az ablakban, a kód-exíró Pray
Káprázatban villanó sötét
Fényben sistergő káprázat
és Pray áll az ablakban
Ami sötétben villan az káprázat
Ami fényben villan, jelenés
Fényben áradó káprázat
Alázat, hősies alázat

1184-ben is lesz tavasz
Ami fényben villan: jelenés,
Sötétben káprázó jelenés
Káprázó jelenés, jelenés

A kígyó

(Elvesztette valódi alakját, de felismered
... tömény megtestesülése
......................................
hol van a holdon, jól el van bújva
sötét az ég, felhős az ég
Igen, emlékszem még arra az időszakra
amikor még tudtam mire gondol
feltételezhetően elrepül hamar
nem zuhanhat le, fogja a rádió,
minek neki kötél, ha lebegni akar

..... vagyok, bemutatom Fatimét,
igazi neve George Sand
elképesztően hasonlít valakire
Fejszál és Hajlé hajszál pontosak )

Kígyónak karja és karkötő véres és
karomon izzó parázs
A szőnyeg az száguld és
Remeg a bárpult,
A testemet elönti a láz.

Hol van a kígyónak karja? Minek annak az a nagy karkötő?
Lábán lila folt. Igen, lila volt, lila lesz az
És ott kövek szikráznak, de most jól figyelj, kedves Aladdin,
Ezeket ne dörzsöld nagyon.

Más, hogyha álom, és más, ha látomás és
Más, hogyha egyszerű vízió.
Más, hogyha érzem és más, hogyha nézem és
Más, ha komplett revízió.

Hétfátyoltáncot jár, hét bőrét vedli le előtted a kígyó.
Ez az onnagata, ez a henge-bujo.
Fejszál és Hajlé hajszálpontosak.

El Eldorádóból ketten gondolán.
Elvisz ez elgondolás.

(Víg Mihály dalszövege)
 
 
 

A Nap az apa

Ha hatalmadat érezvén egy körmöt levágatsz
és akaratán kívül egy szőke nőt a táncba hívsz.
De egy másik napon egy mikrobuszból intő
hivatalnok látása miatt beteg szíved
majdnem a sírba visz.
De a hatalmat gúnyolod és senki nincs,
aki erősebbnek látszana nálad.
Minden mondatra emlékszel
és minden mondatod telitalálat.

Óriás szívedet derűs mosollyal
a világra büszkén megnyitod
jókor reggel a szemedet is,
keveset alszik negyven fele az ember.
Rekeszes táskádat degeszre tömve
rohansz egy átkozott hivatalba,
Nagy tudásoddal és a régi tekintélyeddel,
Mert az idő halad, gyorsan szaladsz,
felelősséged biztos tudatában,
De egy másik napon rettegve gondolsz
mindarra, ami van és rettegve ülsz otthon
a szobádban.
Mert az idő halad, otthon maradsz,
vagy sört öntesz a pezsgőbe egy éjjeli kocsmában.
Lüktető agyadat görccsel, haraggal és indulattal
rövidre zárva.

És akkor mondod:
Ha harc, hadd legyen harc, megduplázod az
összes tétet
És tévedhetetlenül bizonyos vagy abban,
hogy tényleg  elvesztetted az egészet.
Derűre ború, borúra háború,
most elküldték Kantot a fenébe,
Így kezdődött el a béke vége.

Szétszaladt bárányok között tüzet okádva
halkan emelkedik a szekér,
Illés még éppen odaér.
Jákob egy hatalmas létrával szintén arra szalad,
Vigyázz, nehogy lemaradjanak.
De hiába lángok, mégsem ég el a fenyér,
Nagy csendben vár és hallgat a szél.

A mozdulatlan tájban minden áll csak a kastély
inog, miközben felrepül.
A lemaradt szentek helyett te ülsz benn egyedül.
Nyilam kilövöm, s repülök át mind a száz szobán,
A százegyedikben kendőt hímzel a szófán.

Élnek a kövek mert bennük is erő szalad
Gyémánt hegyén ég el a fény.
A kövek szikráznak és te látod,
Autók ajtaját tépi le a szél.

Tér és idő találkozása, Szellem és anyag elegye - ez vagyok.
Minden szétdől és közben ropog.
Ahol én járok, áram ívek.
Egyhelyben állok és minden forog,
Nyomomban vannak a detektorok.

A Nap az apa, a Nap az én,
Ez érzéki látomás.
Ott áll egyedül Ezékiel,
Milyen hosszú villanás.
Nagy mágus, átlépted a határt
Sasként csaptam le rád.

Ez lesz az a nap, ha ez az az év,
A legutolsó állomás,
Hagyd el a vizet, hajód repül,
Tejfehér köd száll le rád,
Átváltozol és átváltozott a táj,
Megváltozott örökre már.

A macska elkapott egy madarat és a bokorba
szaladt vele, egy másik madár csivitelt a fán.
A hídra (nekem háttal) egy hangos autó fordult
éppen és a holdsugár a szemembe tűzött
volna, de lámpák alá értem én, talán ekkor tért
belém vissza ismét a remény.

(Víg Mihály dalszövege)
 
 
 
 
 

Az első négy

Az első négy
A második hat
A harmadik egy pillanat csak
 
 
 
 

Azt hiszem hogy

Azt hiszem, hogy becsukom a boltot
elfogyott már minden, ami jó.
Látom a gyufa végig ég, ez is egy emlék.

Hallom, hogy a gyufa egyet sercen,
talán te is láttál már ilyet:
ezt a dolgot hívják úgy, hogy tűz
ugye jó meleg?

De most, minden elfogyott,
és rám más is várhat még itt,
és neked annyit mondhatok:
a tűz, az egy jó dolog.

Látod milyen szépen ég a város,
ezt nem oltja el egy rendelet.
Talán mégis itthon maradok,
kettesben veled.
Azt hiszem, hogy elég jó itt nálad,
finom, puha veled ez az ágy,
nem hiszem, hogy hord ez a föld még
egy másik ilyen lényt.

De most minden elfogyott
és rám más is várhat még itt
és neked annyit mondhatok:
a tűz, az egy jó dolog

de most minden elfogyott.
És rám más is várhat még itt,
és neked annyit mondhatok:
a tűz, az egy jó dolog.

Azt hiszem, hogy becsukom a boltot
elfogyott már minden, ami jó.
Látom a gyufa végig ég, ez is egy emlék.

(Vető János verse)
 
 
 
 
 

Ajánlás

Az agy szétrobban és a gondolat szabad
Sőth! Szabad e sziporkát Vető
Mesebeli szép meseszerelő.

Volt egy párduc és egy madár,
A párduc jókorát mar bele már,
De visszacsípi a gólya, habár

Nevetnek ezen, akik nézik,
Mert még egészen nem értik,
hogy ez a két állat vérzik.

Itt a nagy vajúdás és ez a vége.
Nehéz volt persze, de megérte.
Most ezzel a verssel elmondhatom végre,

Hogy - ha vajúdás is volt ez a perc,
Azért látjátok, mégsem szült egeret...
Hisz látjátok? Barátim - Itt voltam veletek.

(Víg Mihály szerzeménye)
 
 

Aludni jó

Kánaán, likőr, bor, banán
Meleg takaró
Aludni jó
ébredés, siess, el ne késs
Indul a gyár
Már csak rád vár

Kánaán, likőr, bor, banán
Meleg takaró
Aludni jó

Gondolat, a mondat ideje kész (??)
Megáll az ész
Nézek piszkosan egy felleget
Eléri őt az (??)
........
itt lakom veled
.....
..... ott voltak
 
 
 
 
 
 

Áldott, ki jő...

Áldott, ki jő az Úrnak nevében,
Hozsanna, Dávidnak fia,
Mint villám az égen, feltűnsz egy felhőben,
Légy üdvöz uraknak Ura.

Öved erő, palástod hatalom,
A szádból kétélű kard jő elő.
Felismernek - Itt van!
Felkiáltanak vígan:
Eljött nekünk az Üdvözítő !

(Víg Mihály szerzeménye)
 
 

Állatok

- avagy egy gyáva szovjet férfi nem beszél politikáról -
- a kecske, a teve és a ló -

Látom, te Kecske vagy,
Szakállad milyen nagy!
Szarvak a fejeden.
Rám nézel csendesen.

Rám nézel, barna szem.
Megáll az eszem.
Várjak még? De hogy miért?
Meg nem mondja semmiért.

Mennyi kell? Mennyi még?
Meddig kell menni még?
Elszalad, rohanok.
Nyomban utánam oldalog.

Buta Teve. Neve Ede.
Szegény Ede! Mi lesz vele?
Ede ma iszik.
Ede ma fél.
Ede ma fázik.
Megvacsorázik.
Edének mindegy ez az egész.
Ede ma le, és Fel - Edés.

Téé - tova. Teve tova
Szegény Ede! Mi lesz vele?

Ma este te vagy a főnök
Ez egy jóslat, de csak neked
Most csukott szemmel is látom,
Hol van, pedig elveszett.

Fenyőfát húzol az úton.
Barna ballonsapka fejeden.
Mikor meglátlak rögtön tudom,
Mindent te jelentesz nekem.

A Káró Dáma és a Treff Bubi
Együtt mennek a körúton
Akarnak egy fagyit enni
A Kőr Király elment buszon.

Ma este te vagy a főnök
Fenyőfát húzol az úton.
Mikor meglátlak rögtön tudom,
A Kőr Király elment buszon.

Telivér mén, egy ménesbe fedez
De ez a ló két lábon áll.
Két lábon áll, az orra remeg,
Ez az állat szemez veled.

(Víg Mihály dalszövege)
 
 
 
 

Álompor

Álompor, álompor
Ments meg ettől a várostól
Álompor, álompor

(Víg Mihály dalszövege)
 
 
 
 
 
 

Balettcipőben

Kalandor tendenciák
veszélyes és más világ
a csillag lassan felragyog
távcső nélkül láthatod
balettcipőben, álruhában
Saljapinnal álmodok
sorsomat a rozsda marja
a végtelenbe táncolok

itt van az éj
a lámpafény
elveszett belőle rég
nem is tudom mitől ég

benn a titok benn az agyban
osztható és oszthatatlan
áram száll a véren át
érzem a drót áramát
elvesztette régi ízét
ellobbanó gondolat
a mindig késő gyorsvonattal
ott lenni egy pillanat

háttér a lét
nincs szenvedés
vágyaink mind eltaposva
végtelenített remény

rövidrezárt készüléken
közvetített pillanat
bemozdított hangulatban
némafilmként elszakadt

megtört a jég
ott állsz a fényben
száll az álom áll a kép
fék nélkül is áll a gép

(Vető János dalszövege)
 
 
 
 
 

Berti dala

Dacos szádat összeszorítod és telt csípőd ringása,
Nyakad hajlása tetszik, de félek tőled.
Sötét titok tudása lebeg körül téged.

Úgy vagyok, úgy, hogy - mint Puskin anno -
Szívesen csókolnám kebled havát,
Vagy ha nem, hát nézném csendben szép szemed sugarát.

(Víg Mihály dalszövege)

(Elhangzik a Rock térítő c. Xantus János filmben)
variációk...
 
 
 
 
 

Bizonytalan randevú

Még nem biztos, hogy ott leszel,
Ez bizonytalan randevú.
Én elmegyek, ha megbeszéltük,
És megnézem, hogy ott vagy-e? Hu...

Jobb lenne, ha nem kéne matekolni,
Nem vagy te olyan hülye fiú.
Egy másik csajról rejtsd le a majrét,
És azzal osonj haza. Hu...

Itt fekszem, rád várok minden délelőtt,
Próbálom agyoncsapni az időt.
Itt fekszem, rád várok minden délután,
Kihúzod a gyufát, apukám.

Csendben fogsz oszlani majd a bokorban,
Ott, ahol a cigit szívják a csajok,
Fékezz le még most, mielőtt szétmész,
Mondd azt: egy új nőt akarok.

Lónak ember, embernek ló,
egy kicsit egy kentaurra hasonlító

(Lukin Gábor, Hunyady Károly és Víg Mihály szerzeménye)
 
 
 
 
 
 

Delphine csodálatos átváltozásának története

Szereplők:     KRIMHILDA  (Urbán Mariann)
           DELPHINE
           GORCSEV    (Pauer Henrik)
           BEJ        (Bolyki László)
           INKOGNITÓ
           MÁGUS      (Gémes Dixi János)
           MIXER
           VENDÉGEK
 
 

(A BALATON BÁRBAN)

GORCSEV
Már hat óta itt ülök a bárban. Fél nyolctól zongorázik Inkognitó.
Szerintem elég jól játszik. Tetszik ez a szám. Újra a szamba a legjobb.
Tehát igaz lett ez a jóslat. Isten nyugosztaljon, barátom! Rád ürítem ezt a pohárt.
MIXER
Hanyadik volna ez, fiatal barátom?
GORCSEV
Ki számolja azt? Lényeg, hogy emlékezésé leend, ahogy illik.
Tehát - üdv, barátom! Gondolnak még rád jó gyakran itt a földön.
Mi ez? Nem a bejáratnál van megint ez a szörnyű ordítozás?
VENDÉG
Dehogynem! Valakit nem akarnak beengedni.
Megnézem. Várj!
GORCSEV
Remélem, nem a Bej.
VENDÉG
De. Eltaláltad. Ő ordítozik.
GORCSEV
Tudom, hogy régóta vadászik rám, sőt én is kerülöm őt,
de azért nem fogok megijedni.
BEJ
Itt, te szemétláda?
GORCSEV
Neked se lesz kellemes, ha felidegesítesz.
Vedd le rólam a mancsaidat most már!
BEJ
Naná! Idefigyelj, mi volt ott a múltkor?
GORCSEV
Miről beszélsz? Mikor múltkor? Sehogy se' tudom elérni,
hogy békén hagyjál? Nincs kedvem veled beszélgetni, ezt nem tudod megérteni?
BEJ
Ezek miatt veszi meg szívesen az ember a revolvert.
Akkor miért nem jöttél le tegnap? Na, hol voltál, most azt mondd meg!
Mikor azon a bulin elváltunk, azt mondtad, biztos lejössz.
Mondd meg, miért nem jöttél le?
GORCSEV
Nem mondom meg! Nincs kedvem hozzá. Jó?
BEJ
Ha nem emlékszel, akkor én szívesen elmesélem neked.
 

(KRIMHILDA LAKÁSÁN)

GORCSEV
Édes egyetlenem! Rajtad az összes ruha? Miért habozunk?
Olyan forrón csókolj, mint ahogy a tekinteted égetett a bárban!
Mint abban a táncban a parketten, úgy ölelj át!
KRIMHILDA
Agyonnyomsz! Vigyázz egy kicsit! Nyugodtan akarok feküdni.
Úgy viselkedsz, mintha ígértem volna valamit, pedig nem.
GORCSEV
Hát az sem volt ígéret, ami idáig közöttünk történt?
Nem hittem volna, hogy ennyire sem szeretsz.
KRIMHILDA
Ugyan, ne viccelj!
GORCSEV
Ami a Bejt illeti - nem akarok rosszat mondani rá - de kicsit fárasztóvá, unalmassá válik minden.
Te már nem szereted őt, én pedig minden nap látlak téged, minden te vagy nekem, nincs nálad tisztább gondolatom.
KRIMHILDA
Ajjaj!
GORCSEV
Ha közel vagy hozzám, nem bírok magammal. Forr a vérem
Végre karjaimban tarthatlak, ne légy hát kegyetlen hozzám!
 

(A BALATON BÁRBAN)

BEJ
Ezt az ablakból láttam, így hiába próbálod tagadni.
GORCSEV
Kár ezen nekünk torzsalkodni, beszéld meg inkább ővele.
Majd én is megbeszélek vele mindent, ami fontos.
Minek erről vitázni itt, ha ő tudja csak, mit akar végül is?
Kérdezd meg őt, mi a véleménye? Lehet, hogy egyből elküld.
Félreállni nekem? Ezt tényleg nem gondolhatod komolyan,
ha egy új szerelem többet ér, mint száz régi.
BEJ
Alig hiszem, hogy ilyen cinikus, aki nemrég még a barátom volt.
És mit mondjak neki, vagy mit csináljak vele?
VENDÉG
Vágj be neki egyet-kettőt, vagy elkéstem ezzel a jótanáccsal?
BEJ
Neked fogok bevágni egyet-kettőt, ha nem maradsz csendben.
próbáltam én már beszélni vele erről, de nem válaszol, csendben van.
Én meg ordítok neki, megverni nem akarom, nagyon idegesít ez az egész.
Miért nem mondja meg, nem lehet vele beszélni, hiába mondom csak hallgat.
GORCSEV
Ez biztos jele annak, hogy ideje lekopnod. Szerintem hagyd a fenébe az egészet és főleg rólam szállj le!
BEJ
Akarod tudni, mivel töltöttem el a hajnalt?
GORCSEV
Nem. Nem én.
BEJ
Rád lestem pisztollyal a kézben. Több sarkon is eléd vágtam, de ördögi szerencsével mindig megszimatoltad a vészt.
Elkanyarodtál a pisztolyom csöve elől. Na. Ez mindegy már.
VENDÉG
Úgy látom kezdődik a száma.
BEJ
És megint bikiniben van. Ó józan ítélőképesség, most ne hagyj cserben!
El ne hagyj!
GORCSEV
Legjobb nő a városban, bárki megmondhatja.
És aki nem, aki mást gondol, vagy őrült, vagy szerelmes egy másik nőbe.
KRIMHILDA (énekel)
Veszíteni mindenki tud
Az nagyon könnyű
A legkönnyebb
De ez a gyengeségben az erő
Szerintem ő a nyerő
Én a vesztest szeretem
Én a vesztest szeretem
Én a vesztest szeretem
És sokkal jobban,
Mint a nyomomban tolakvó durva férfit
Ó, brutalitás
Csak puszta és nyers erő

Én szívemben benn lakik
A szívemben van a kedves vesztes
Aki rendes, de mégis elbukik végül
Csendes szerelmes szívemnek kedves vesztes
Forrón ölelj és csókolj hevesen
Heverjünk el a rekamién
Heverjünk el a rekamién
És kart karban zengjük híven
Fogadd el tőlem a szívem
E vesztes szív legyen a tiéd

BEJ
Nem tetszik nekem ez a szám!
GORCSEV
De nekem se' tetszik az a szád, és főleg akkor fogom befogni, ha a művésznőre egy galád megjegyzést próbálsz tenni.
BEJ
Akkor idefigyelj, Öcsi! Látod ezt a stukkert?
Azt hiszed, játékból hordom magammal?
Ebben tévedsz, barátocskám! De legelőször vele végzek!
( Kilövi az egész tárat a lány tükörképeire, (Orson Welles) majd - mikor a töltények elfogynak - a vendégek lefogják.
 

(BEJ LAKÁSÁN)

BEJ (énekel)
Minden szívet összetört a társaságban. Olyan hűvös és nyugodt volt.
Szinte dorombolt. Tényleg olyan volt, mint egy macska.
De nem lehetett vele beszélgetni, a szemében hideg fény.
Valami távoli ragyogás, mint a csillagokban is.
Sőt, pontosan olyan tekintet, mint mikor kacér.
Ez talán könnyelmű szó arra a csillogásra. Istenem!
(csengetnek)
KRIMHILDA
Szervusz. Egyedül vagy?
GORCSEV
Szia. Elkísértem, ha megengeded. Tényleg nem mehet ez így tovább, ezt belátom.
Jó lenne végre megbeszélni ezt a dolgot.
BEJ
Én is azt hiszem. Kötözd össze! És most téged foglak összekötözni jó szorosan.
Így ni. A szátokat nem peckelem föl. Nyugodtan ordítozzatok.
Nem tudom, mi legyen veletek. Most elmegyek egy moziba.
GORCSEV
Úgy látszik, teljesen megőrült a Bej. Komplett őrült lehet.
KRIMHILDA
Az lehet, de mondd meg, hogy fogunk innen kiszabadulni.
Haza se jön a mozi után. Elmegy valahova inni.
MÁGUS ( megjelenik )
Nem megy el, de biztos, hogy őrült, ezt eltaláltad.
Néztem ezt a szegény fiút és megindít a szenvedése.
De ismerkedjetek meg velem, tudjátok meg jöttöm okát.
Aki engem ismer, mind Mágusnak szólít, mert öreg vagyok.
Harmincöt éve múltam százhét. Ez tisztes kor, beláthatod.
Persze nem vagyok tényleg Mágus, csak mások neveztek el így,
mert a szív és az ész parancsai közt teszek rendet én.
Hoztam már helyre ilyen viszályt, tudom, mi a szerelem.
KRIMHILDA
Inkább oldozz ki minket és mondd meg, miért az ablakon jössz be!
A korodhoz képest nagyon fürgének látszol. Hihetetlen, nem lehet, hogy valaki
ilyen kort megérjen, tehát hazudsz.
GORCSEV
Sokat szemtelenkedj vele, és majd meglátod - itt hagy minket.
MÁGUS
Úgy van! Van eszemben kioldani a csomókat! Majd ha fagy !
Pedig ha valaki, akkor csak én tudtam volna segíteni rajtatok.
És nem csak azzal, hogy a csomókat kioldozom.
Mondom - láttam már ilyen helyzetet nem egyszer,  hanem sokszor.
Bizony az összest sikerrel oldottam meg ezidáig.
Hallgassatok rám, dobjátok a köteleket a sarokba,
jól nyújtóztassátok ki elgémberedett tagjaitokat.
Én aztán tudom, fárasztó már ez a kiszámíthatatlan Bej.
Úgy gondolom, ez nektek se' túlságosan szórakoztató.
Az ötlet egyszerű, mint egy pofon. Új szerelemre lobban.
A legjobb megoldás, ebben biztos vagyok. Hihettek nekem.
Jól gondolom, hogy ti egymást szeretitek nagy lángolással?
GORCSEV
Olyan bizonyos, mint ahogy itt állok.
KRIMHILDA
Biztos nem vagyok, de ha a Bej lefékezne, az tényleg jó volna neki is.
MÁGUS
Tehát csak egy szép hajadon kell, akibe jól beleszeret.
Ismerek egy ilyet. Nálam lakik. Bemutatom őt nektek.
 

(A MÁGUS LABORATÓRIUMÁBAN)

DELPHINE (énekel)
Csodálatosan enyhe az este.
Így nem kellemetlen várni a Mágust,
aki azt mondta - Jó hírt hozok ma neked.
A mester szavainak árja megvilágosodásként ért.
Így éreztem én is.
Végül valaminek történnie kell.
Jó. Nagyon jó.
Inkább, mint valami más.
Nem szabad erősíteni.
Sokat idegeskedni kár.
Ez orvosi tanács is lehet.
MÁGUS
Üdv - leányom! Enyhet adó, kellemes az est.
Nem kellemetlen. Ez a lány itt Krimhilda, ez a fiú pedig Gorcsev. Látod?
őróluk beszéltem neked, mikor elindultam délután.
Mert ők azok, akik szerelmesek egymásba, és miattuk egy férfi szenved.
GORCSEV
Ó, azért szenvedésről szó sincs! Gorcsev vagyok.
magácska csak Delphine lehet. Önről beszélt végig a Mágus.
MÁGUS
Soká már ne időzzünk itt - gyermekek!
menjünk le a bárba!
 

(A BALATON BÁRBAN)

INKOGNITÓ (zongorázik)
Az éj leszállt és csak azt várjuk, hogy ideges
borzongásunk végre elmúljon.
Miért ne mondhatnék fohászt?
Ha tetszik - imát. Nappal volt s most este van, a te akaratodból - Uram.
Azt hiszem, ennyi elég volt a nagyérdeműnek.
Mint rendesen, most is ide kérem az italt. A szokásost.
GORCSEV
Micsoda zavaros duma?
VENDÉG
Kezdődjék el az attrakció!
INKOGNITÓ
Ne kiabáljatok, gyerekek, inkább kapcsolódjatok be!
Gyorsan idézd fel azt a múltkori verset!
VENDÉG
Én a számot akarom látni! Szórakozni jöttem!
GORCSEV
Figyelj! Itt van a Bej.
KRIMHILDA (énekel)
Csodák nincsenek
Tehát mindennek megvan a maga oka
Aki ezt sem hiszi el nekem
Az biztos nagyon ostoba
Pedig tudjátok jól
Hogy nem az ostobáknak áll a világ
Aki okos annak nyílik
A japánok szerint a virág
Azt mondod erre, hogy ez képes beszéd
Ezt ismerem régen
És nem hiszel nekem
De én nevetek ezen az egészen
Valami mégis azt súgja
Hogy csodát fogunk itt látni mi
Aki előidézi,
A Mágus, már fel is készült, így ni.
MÁGUS
Jól mondod - lányom. Két szerető szív érted dobban csupán.
E viszályt feloldani tisztem és én meg is teszem - bár sután.
(Delphine-t Krimhildává változtatja így mind a két szerelmes jól jár.)

1986 telén

(Víg Mihály, Másik János és Dénes József szerzeménye)
 
 
 
 

Drog bagatellek

(az ellenségemnek sem ajánlanám)

(~B)
 

LSD:

Kialszik a lámpa
Sötét ül a csendre
Fekete az éjjel
Aludni kell végre
De mégse jön sajnos
a szememre az álom
Egyszer csak a szekrény
mintha megmozdulna, úgy látom

Rémlátomás, nyomasztó ez az egész
Lidércnyomás, lerázni olyan nehéz
itt nem segít az orvos, majd elmúlik talán
Csak egyszer valahogy túl legyünk már ezen az éjszakán

Bizonytalan érzés lapul bennem néha
Eddig sose voltál felelőtlen, léha
És mégse vagyok biztos, hogy meddig szeretsz engem
Ezért akad olykor borús hangulatú éjelem

Rémlátomás, nyomasztó ez az egész
Lidércnyomás, lerázni olyan nehéz
itt nem segít az orvos, majd elmúlik talán
Csak egyszer valahogy túl legyünk már ezen az éjszakán

Fű király:

Fű királynak hívták a háta mögött
Az új fiút ki a telekre költözött
Berobbantja a joint-ját, a fűszag száll az utcán át
És odavonzza a lányok táborát
Sarki bárba este, ha betér
A lányok lesbe állnak kegyeiért
De ő csak lazán besétál, a wurlitzerbe pénzt dobál
És az új ritmusra egy őrült rock-ot jár

Ő a Fű király Fű király
a Fű király ő a Fű király

És ha feltűnik az ismerősök között
a lányok összesúgnak a háta mögött: "Fű király"

Ha feltűnik az ismerősök között
Lányok összesúgnak a háta mögött: "Fű király"

Moziból hazafelé, este, ha láttuk őt
Jointozva áll egy kapu előtt, a lépcsőházi kanyarban
leszívatja elbújtan, és a szomszédok irigyen bámulnak

Ő a mámorító, a hódító ****

Úgy szeretnék én lenni a Fű király

Heroin:

Táska heroin,
mindig nyaggatom,
Hej-hó kábító
Táska heroin
Na gyere kiabálni, nyáron lőni jó
Óóó nyáron lőni jó
Nincs egy perc nyugtom, mert érzem, hogy minden lövés kábító

Egy táska heroin, mindig nyaggatom: Nem kell speed nekem
Na gyere ki, belőni most egy jót velem
Táska heroin bimm-bamm-bumm

Ellenőr úr, kérem

Ellenőr úr, kérem, se pénzem, se buszjegyem
És ellenőr úr, kérem, lejárt a bérletem
És ellenőr úr, kérem, elhagyott a kedvesem
 
 
 
 
 

Elmenekülök

Tudod, hogy soha sincs vége,
tudod, hogy mennyi elég.
Kéne egy kis hely az agyban,
én túlélni szeretném,
gondolj csak kettőnkre édes:
szörnyű, mennyi veszély,
agyamban minden hely foglalt
és nem vagy és kellenél,

Én meg
Elmenekülök, elutazok
Lengyelországban is vannak még csajok

Átálljak valaki másra, az mindig olyan nehéz,
te teljesen elfogysz, édes, nekem ebből elég
mért nem árulod a tested legalább feketén
rád szomjazik a város itt minden a tiéd

Én meg
Elmenekülök, elutazok
Lengyelországban is még vannak csajok

Nem tudom érezni az érzést, hiányod elemészt
őrülten érzem az érzést,
jó ez, vagy szenvedés
érzem, hogy hiányod széttépne,
zavaros ez az egész,
agyamban minden hely foglalt, én túlélni szeretném
itt minden a tiéd

Én meg
Elmenekülök, elutazok
Lengyelországban is még vannak csajok

Tudod, hogy soha sincs vége,
tudod, hogy mennyi elég.
Kéne egy kis hely az agyban,
én túlélni szeretném,
gondolj csak kettőnkre édes:
szörnyű mennyi veszély,
agyamban minden hely foglalt
és nem vagy és kellenél,

Én meg
Elmenekülök, elutazok
Lengyelországban is vannak még csajok

(Víg Mihály verse)
 
 
 
 
 
 

Elmúlik (Tudom, hogy tudod)

Tudom, hogy tudod, elmúlik
egy kicsit rossz most, de elmúlik
meg a mindig más is elmúlik
és a nagyon rossz is elmúlik
meg a nagyon jó is elmúlik
egyszer szörnyen, egyszer jól
és ez így, ez így van jól
olyan jó ez a szenvedés  (olyan szörnyen érzem magam)
olyan felemelő az egész
olyan szörnyen érzem magam
olyan szörnyen, szörnyen jól

Elmúlik, meggyógyít
Elmúlik, meggyógyít

Tudom, hogy tudod, elmúlik
egy kicsit rossz most, de elmúlik
meg a mindig más is elmúlik
és a nagyon rossz is elmúlik
meg a nagyon jó is elmúlik
egyszer szörnyen, egyszer jól
és ez így, ez így van jól
olyan jó ez a szenvedés    (olyan szörnyen érzem magam)
olyan felemelő az egész
olyan szörnyen érzem magam
olyan szörnyen, szörnyen jó

(Kozma György dalszövege)
 
 
 
 
 
 

Elszaladni késő

Megkísért a hajnal
Az utcasarkon áll
Két kezét erősen karba téve vár
Elszaladni késő, itt maradni kár
Egy mosoly cserébe
Az ablak nyitva áll
Hétfő, péntek, szombat
Holnap vagy ma már
Elszaladni késő, itt maradni kár
Ház mögötti fénykép
Gyermekekre vár
Fénybe züllött árnyék
Szánalmas talán
Itthagyott a holnap
Senkit sem talált
Megvakult a csendőr
Tébolyultan vár
Szétrobbant az ablak, dől be a homály
Elszaladni késő, itt maradni kár

(Vető János verse)
 
 
 
 
 
 

Epilógus  (a költő felébred)

Ez sikerült, hol vagyok, Úristen a méreg?!
Már kinyitottam a szemem, fenn vagyok, beszélek.
Újra élek és e látomány álom volt csupán.

Ki az aki ebben értelmet talál?
Az emberek irigyek és örülnek,
hogyha látják, hogy veszt a másik,
te ne legyél ilyen, ha kell egy jó tanács is.

(Eredetileg a Tulipán Királyfi és Paprika Jancsi c. színházi előadás záró akkordjának írta Víg Mihály)
 
 
 
 
 
 

Esti séta

épp elég
unalmas képregény
valódi szenvedély
vakító szembefény!
láttalak
de sose vártalak
csak az a két alak
s a romos házfalak

hangulat
néha még elragad
a padon otthagyom
tovább nem hallgatom

ÚGY ÉREZTEM NEM LESZ MÁR MEG
ÉS KÖZBEN A NAP IS ELMENT
SZÁMOLATLANOK A PERCEK

láztalan remegés ráz talán?
vagy ez a délután rövidebb mint a nyár?
nem tudod
hogy mire gondolok
mikor az éjszakák
festik az ablakot?

libbenô
fekete függönyök
mögül kivillanó
ipari jégcsapok

ÚGY ÉREZTEM NEM LESZ REGGEL
ITT ÁLLHATOK KÖNNYES SZEMMEL
ÉS KÖZBEN A NAP IS FELKEL

délután

(Vető János verse)
 
 
 
 
 
 

Ez a ház is ledőlhet

Ez a ház is ledőlhet
Csak lopta az időmet
Szemem sarka megremeg
Nekem aztán egyre megy
Mégis van egy pillanat
Ahol a hang elakad
Ez egy olyan fényes érzés
Ahonnan nincs visszanézés
Átcipel a városon
Maszek taxin vagy buszon
Nem lehet nem észrevenni
Honnan hová utazom
Távolról még messze van
Közelről meg még jobban
Húzd be sötét függönyöd
Senkihez sincs már közöd.

(Vető János dalszövege)
 
 
 
 
 

Ez lett a vége (Porrátörve)

Ez lett a vége.
Mondtam előre.
Mindenkinek ez jut az eszébe.
Két tűz között, horogra akadva,
mondtam, hogy nem tudok vigyázni magamra.
Gyanús vagy nekem.
Lekötelezett.
Megismétlődik a régi eset.

Látod azt mondom, légy ma velem.
Vedd le gyorsan a pulóverem.
Ráfaragtál,
faragatlan.
Kéne egy kis hely az agyban.
El kell kezdeni.
Abba kel hagyni.
Nem volna jó belédszeretni.
Porrátörve. Legyömöszölve.
Mindenkinek ez jut az eszébe.
Kettétörve. Legyömöszölve.
Mindenkinek ez jut az eszébe.

(Víg Mihály dalszövege)
 
 
 
 
 
 
 

Fantasztikusan....

Fantasztikusan, őrületesen szép vagy
fantasztikusan, őrületesen szép vagy
fantasztikusan, őrületesen szép vagy
fantasztikusan, őrületesen szép vagy

ez már szinte lesújtó
büszke, büszke, büszke, büszke férfi
szeretnélek átkarolni téged

te vagy a szerelmem ma, ma, ma?
perzsel a tekinteted, éget a szád
hívj magadhoz, vonj magadhoz engem
.......te a mennyországot ígéred
átitat a vágy hogyha rádnézek

fantasztikusan, őrületesen szép vagy
fantasztikusan, őrületesen szép vagy
fantasztikusan, őrületesen szép vagy
ez már szinte lesújtó
büszke, büszke, büszke, büszke férfi
szeretnélek átkarolni téged

te vagy a szerelmem ma, ma, ma?
perzsel a tekinteted, éget a szád
hívj magadhoz, vonj magadhoz engem
.......te a menyországot ígéred, érted?
átitat a vágy hogyha rádnézek
 
 
 
 

Fáraó népe

Fáraó népe, nagy maharádzsa
nem néz oda és senki se látja.
Alkoholista, durva fej.
Ha kérdezik, nem felel.

A maharádzsa az nagy király.
Lelke biztos Indiába jár.
Nem iszik és nem is durva fej,
*Ha kérdezik, nem felel.

Kis lebukás és nagy kiakadás
Fausti pillanat, örök maradás.
Iszik, vagy nem iszik,
durva, vagy nem durva fej,
ha kérdezik nem mindig felel.

(Lukin Gábor, Hunyady Károly és Víg Mihály szerzeménye)

 *(ez a sor néhol így szerepel: "Ha kérdezik, felel ")
 
 
 
 
 

Felejthetetlenek

Minket nem lehet elfelejteni
Felejthetetlenek vagyunk.
Sorra felejtjük el az embereket,
Csak minket nem felejtenek el soha.
Különleges elmeosztály különleges kilépője
zsebemben.

Minden álmomat megette az ország
Minden fájdalmam újra kiserken
Belekényszerültem magamba megint
Felejthetetlen lettem.

Kép jelenik meg a kirakatban,
Egy szimpatikus arc az.
Látom, hogy most is csak én vagyok.
Elkerülhetetlen lettem.
Túlexponált képek, túl színes fények
szememben.

(Lukin Gábor, Hunyady Károly és Víg Mihály szerzeménye)

variáció...
 
 
 
 
 
 

Fentről...

Fentről, vagy egyre melyebbről,
most már elég lesz ebből
kényes zaj, idegen csörtetés
éjfél után szikrázó nevetés
puha hó, puha hópaplan
egy üveg rum, csiszolt pohár
lentről, vagy egyre feljebbről
hogy ki - kivel, nem érdekel

vének tanácsát is azért dobja félre,
mert elvégre ő az utca réme

tessék ez itt a festék,
az álom színe se más
látom szemben a házon
fluoreszkál a nyár

vének tanácsát is azért dobja félre,
mert elvégre ő az utca réme

(Vető János dalszövege)
 
 
 
 
 
 

Fojtsd vissza

Fojtsd vissza ezt, elhiszem.
Azt hiszem, ezt felveszem.
Működőképes igazolás.
Igazolt visszaalakulás.
Ezt eltévesztetted,
Tetteted.
Ezt eltévesztettetted - Ted.

Fehér alagútban hosszú repülés,
Megsebzett lélekkel megérkezés,
Rettenetes és széttépett terek,
Nem lehet leszállni, csak repülni merek.
Nem lehet leszállni, mert nem merek megállni,
Nem tudok mást csinálni, csak repülni és várni.

Repül a kő, megy a Föld körbe,
Az egyenesről kiderült, hogy görbe.
Felcsattanó kanáricserregés,
Csak nem ér véget ez a repülés.
Mostmár kiszállni nem lehet,
Összefonódott N-számú terek.

Morpheusz eljött, az álom utazás.
Ébredj Orpheusz, vár az alvilág,
Cerberus átenged, csobog a Styx,
Forog az örvény, az örvény levisz.
Levisz az örvény és én süllyedek.
Megmoccanni sem merek.

Hát  eltévesztetted, Teddybear.
Nem érheted be ennyivel.
nem volt véletlen a látogatás,
Ez bizonyosabb, mint bármi más.
Semmi sem merül fel véletlenül,
ha nincs nyomós oka, elkerül.

(Víg Mihály dalszövege.)
 
 
 
 

Földreszálló emberek

Földreszálló emberek
Felássák a kerteket
Lassan málló arcokat
Behavazott partokat

De én itt maradok, nem megyek
Nézem a tévében az ikreket
Egyedül eszek
Ismerős a mozdulat
Tárcsázod a számomat
Hosszú tornászlányokat
Nézve hallom hangodat
De én itt maradok, nem megyek
Nézem a tévében az filmeket
Itthon maradok
Egy másik lakótelep aszfaltján a négerek
Néhány felnőtt, sok gyerek
Lakásukban fegyverek
De én itt maradok, nem megyek
Nézem a tévében az ikreket
Jó hogy most felhívtál

(Az első versszakot Xantus János, a többit Vető János írta.)
 
 
 
 

Go baby...

Oly régi már ez
Újabb sosem lesz
Menj haza, jó?
Go, baby, go, go, go, go, go,

A fiúk nem hívtak
Látni sem bírnak
Menj haza, jó?
Go, baby, go baby, go baby, go, go, go

Túl siralmas vagy már
Itt mindenki utál
Menj haza, jó,
Go, baby, go, go, go, go, go
Jó, menj haza, jó?

Látni sem bírlak
Értsd meg végre
Az egésznek vége
Menj haza, jó?
Go, baby, go, go, go, go, go

Elég volt belőled
Már beteg vagyok tőled
Menj haza, jó?
Go, baby, go, go, go, go, go,
Jó?
Látni sem bírlak

(Hunyady Károly szerzeménye)
 
 
 
 

Harang

Harang a rangod, védve vagy,
A rang harangod, véd a rang.
Édesem, légy velem,
Elkerül a félelem.

Rangrejtve járni rangadó.
Rangrejtve járni neked való,
Mint harang, véd a rang,
Ha rang a rangod, védve vagy.

Elbújhatsz a rang elől, de kilóg, de nem lóláb
Elbújhatsz a rang elől, de kilóg, de nem lóláb
Mint harang, véd a rang,
Ha rang a rangod, védve vagy.

(Víg Mihály dalszövege)
 
 
 
 

Holt Költők Társasága

Azt hiszitek talán, hogy megszűnt, már nem létezik az asztaltársaság?
Örömmel tudatjuk, hogy feltámadtunk és körbeüljük az asztalt, mint hajdanán.

És székfoglalóikat komoly képpel ejtik meg a gyönyörű férfifők
Mikor szemem végigpillant rajtuk, mint akkor, mint azelőtt.
Óriás szellemük mégsem árnyékolja be ezt a kis szobát,
Mert egy mindennél fényesebb szellem járja át, ragyogja be minden zegét-zugát.
És megszenteli ezt a pillanatot.

Most magunk között vagyunk, kiment egy percre az áruló,
Kinek megszületni sem lett volna szabad, az lett volna mindenkinek a jó.
Kiment egy percre az áruló, aki meg akarta volna, de nem tudta megrabolni ezt a szent pillanatot,
Mert én az idők kezdetétől azok végéig veletek vagyok.

És mindig éjszaka van, és én  egyedül vagyok komor szellemek csapata jő és rohan tova,
És én ott ülök közöttük és folyvást foly a bor és folyik a lakoma.
És hiába mondom - Perc, ne jöjj el! mert az idő rohan  tova.
Hajnal lesz újra és újra véget ér, véget ér a vacsora.

A nappali fényben szétfújódni látszik éjjel oly közeli kísérteteim hada,
De nap után jön  az alkony és kezdetét veszi az éjszaka.
Kísértetek tűnnek elém és suhannak tova
Foly a bor és folyik a vacsora.

Elég baj, hogy csak őket látom.
Az engem látogató árnyakat.
De nem baj, mert legalább látom végre a barátaimat.

Sokszor pislant a gyertya lángja, eltűnnek ma éjszakára,
Hogy holnap újra  visszatérjenek. Hozzátenni ehhez sokat már nem lehet.
Hozzátenni ehhez, vagy elvenni belőle nem fog senki soha,
Áll a Holt Költők Társasága és foly a bor, egyre foly a lakoma..

(Víg Mihály szerzeménye.)
 

Húzd ki magad...

Húzd ki magad
magadat a sorból,
ne lógasd az orrod
mert valaki megorrol.

Töltsd az idődet
magától csak múlik,
elfogy mint másé
minden rajtad múlik.

Szigorú a képlet,
feladhatnád máris.
Az utca a megoldás,
lejár oda más is.

Szigorú a képlet,
feladhatnád máris.
Az utca a megoldás,
lejár oda más is.

Fagyaszd be az árát
minden mozdulatnak,
bátran adjad ingyen,
amit neked adtak.

Töltsd az idődet
magától csak múlik,
elfogy mint másé
minden rajtad múlik.

Szigorú a képlet,
feladhatnád máris.
Az utca a megoldás,
lejár oda más is.

Szigorú a képlet,
feladhatnád máris.
Az utca a megoldás,
lejár oda más is.

(Vető János verse)
 
 
 

Itt van, pedig senki se hívta

Itt van, pedig senki se hívta
Néz rám, de nem látom a szemét
És nem tudom, de arra emlékszem
Hogy nem értem, amit beszél

Jó lábai keresztbe téve.
Azt gondolom: ki ha nem én?
Mondok valamit, de semmit se értek
Itt ül szemben a rekamién

A székről átülök a fotelbe
Jobb, ha ma lelépek korán
Az fix, hogy jól meg lett keverve
Nem tudom, mi jöhet ezután

Nem figyel rám, az arcába nézek
Ez mindig jól felkavar
Mond valamit, de semmit sem értek
Túl késő már és túl hamar

Jó, hogy ma látlak, mert szerintem szép vagy
Ezért fog el a remegés
Rólad álmodok, látlak egész nap
Túl sok ez és túl kevés

Itt van, pedig senki se hívta
Néz rám, de nem látom a szemét
És nem tudom, de arra emlékszem
Hogy nem értem, amit beszél

(Víg Mihály dalszövege)

 variációk...
 
 
 
 
 

Jó reggelt

Bearanyozza a napod ma a tegnapi sötétség
Remélem, lekopsz helikopter
Még egyszer: jó reggelt

Jó reggelt
Jó reggelt klasszikus társaim
Jó reggelt, munkára fel
Jó reggelt klasszikus társaim
Jó reggelt, munkára fel

zászló-vitorla-kabát-orkán
Nem jön ki egy hang a torkán

Szemétkosár árnyéka lábán
Nem tudom, hogy mi jön: a látvány   (Nem tudom, hogy mi ez a látvány)

Jó reggelt
Jó reggelt, itt van a reggelid
Jó reggelt, repülj tovább
Jó messze vidd el a szárnyaid
Borzasztó fényes kalitkád

Város, kerület, ember, asztal
Pohár, szerelem, teli hassal              (Pohár, szerelem nem vígasztal)
Üveg tiszta, tiszta méreg
Karszttal (?) karcolt vizes kéreg

Jó reggelt
Jó reggelt, itt van a reggelid
Jóllakva repülj tovább
Jó messze vidd el a szárnyaid
Borzasztó fényes kalitkád
 
 
 
 

Kergetnek

Kergetnek és én gyorsan szaladok
Futólépésben osonok haza
Letámadnak ezek a kalandorok
Na mégis, mitől vagyok laza? Nana.
Kergetnek és én gyorsan szaladok
utolérnek ezek a kalandorok

Elefántcsontfekete fehér elefánt
Ébenfehér fekete éden
Éjfekete dunna, vörös lepedő
Kissé leverő heverő

Ha nem vágysz semmire
Mondd meg, mire vársz
Add fel postán gyorsan a szíved
Nekem

Nem vagy ennivaló, mégiscsak te kellesz
Te vagy a jó
Nem vagy te nő, s nem vagy ennivaló
Nekem csak te kellesz, mert te vagy a jó

Rögtön éreztem, más ez a szerelem

Kergetnek és én gyorsan szaladok
utolérnek ezek a kalandorok
Elefántcsontfekete fehér elefánt
Ébenfehér fekete éden

Kergetnek, gyorsan szaladok
Körbefognak kalandorok
Elefántcsontfekete fehér elefánt
Add fel nekem gyorsan a szíved
Körbefogtak a kalandorok

(Víg Mihály dalszövege)

 variáció...
 
 
 
 

Ketten a parketten

Fétisről álmodtam az éjjel.
Üvegharangok szólaltak meg az éjben.
Pár taktika nem számít a bálban.
Szirano leveti magát az ágyról.

Ma éjjel vedeljük a pezsgőt,
Egymáshoz simulunk ketten.
Egymáshoz simulunk ketten a parketten

Sorakoznak már a hárfáslányok.
A királynőt bátran kíséri négy perec.
Karok és lábak érkeznek percre.
A Bálkirálynő pornókrémest evett ebédre.

(Az első és az utolsó versszakot Szekeres "Csík" Mihály, a középsőt pedig  Víg Mihály írta.)
 
 
 
 
 

Kész az egész

Kész az egész
Mindennek vége,
Vége már és
Nem lesz másik
Nem lesz jó
Soha már
Soha talán.

Rémkép az egész
Mindennek vége, vége már
És nem lesz másik, nem lesz új,
Soha már, soha talán

Kész, ez kész.
Talány, hogy honnan lesz új,
Hogy honnan jön el, ha jön,
Vagy nem jön el soha már.
Soha talán.

Ez van, ezt kell szeretni.
Most már mit lehet tenni,
Torkodra forr szavad,
Utaznod nem szabad

Ennek rég vége már,
Jó, hogy Nirvána vár,
Jó, hogy nem fogok lenni,
Ez van, ezt kell szeretni.

Mondd, miért,
Kicsim, miért,
Miért van vége, vége már
És nem múlhatott el
És nem fog elmúlni
Soha már, soha talán

Tőle és vele van a lélek,
Neki lelkesülnek a dolgok,
Nélküle minden kopár,
Vele meg teljes és boldog,
Hogy lenne vége? Szamár!
Soha már, soha talán.

Ez van, ezt kell szeretni
Az utcára nem szeret kimenni,
Éjjel nem is szabad,
Ne szedd össze magad.
Elmenned nem lehet,
A rendőröd leszek,
Az erő engem szeret,
Te csak velem lehetsz.

Kész, ez kész,
Nincs, nincs vége,
Vége már.
És nem lesz másik,
Nem lesz soha új, soha már,
Soha talán

(Víg Mihály dalszövege, ének Urbán Marianne)

variációk...
 
 
 
 
 
 

Kínai kormány

Tudja jól a kínai Kínai kormány
Mit akarok, engem akar
Egy step-táncos vagyok a karba' - zavarba' -
Adó vagyok, de valami zavar.
Magnetikus vagyok, eleven angyal,
Dogmatikus vagyok, eleven ördög,
Adó vagyok, de valami zavar.
Csehszlovák vagyok, de délen élek,
ezt a környéket itthagyom hamar.
"Igen, igen, igen, igen mindig ezt mondja, ha kérdezem,
és ha megcsókol, rám nevet a kedvesem.
És néha mesél, fogja a kezem,
vállára hajtom, csendben a fejem,
Igen, mindig megvigasztal, mindig jó vele,
hozzá hűtlen nem leszek, hááá"
Törpe vagy tigris, péntek vagy szombat,
Édes vagy, érzem a zuhanást,
Torzítatlan vétel, zavartalan adás,
Fausti pillanat, örök maradás.

(Víg Mihály dalszövege)
 
 
 
 
 
 

Krokodil

Mikor a Nap felette ragyog,
vagy épp a Hold süti be a tájat,
Én éber vagyok és fenn vagyok,
és nem tudlak látni másnak.

Mert lágyak ezek a körmök rajtad, és jól néz ki a pikkelyezésed,
Vigyázz, mikor a bőrömhöz érsz, ezt jó, hogyha az eszedbe vésed.
Mert lágyak ezek a  karmok rajtad és jól néz ki rajtad ez a bikini
Hogy nem tudsz látni másnak, ez nekem egy picit ciki.

Kissé kisfiús rácsodálkozását kellett csodálnia a krokodilnak.
Hát én is éber vagyok, én is fenn vagyok! Hát itt ilyen szép virágok nyílnak?
Mert tetszenek ezek a korsók nálad és jól néz ki rajtad ez a bikini,
De hogy nem tudsz látni másnak, ez nekem egy picit ciki.

Persze közvetlen közelről tüzelt rá a nő a krokodilra.
Látod? A te sebed az a virág, ami itt ma este maximum kinyílhat.
És akkor átlukadt a krokodil gyönyörű pikkelyezése,
Ez a történet vége és ezt kell az eszedbe vésned.

Jó, hogy végül így esett, mert másképp nem is történhetett volna.
Jó lenne innen elmenni, de nem mehet mindenki a Holdra.
Jó, mikor a Nap felette ragyog és én szeretem, ha a Hold süti be a tájat.
De én éber vagyok és fenn vagyok és nem tudlak látni másnak.

(Víg Mihály szerzeménye.)

variáció...
 
 
 
 
 

Levert vagy

Levert vagy, megnyerő
Barna vagy szőke nő
Barna vagy szőke nő
Honnan kerül elő

Minden pillanatban
Mindig más alakban
Mindig azt szeretnéd
Ha mindig más helyen lehetnél
Vissza-hozzád visz
Odarepülök - ha lehet -
Veled maradok
Jó veled
Extatikus - fantasztikus
Nagyon szerény - gyönyörű lény
A földtől az - oly messze még
Égig ér - még elér
Levert vagy, megnyerő
Barna vagy szőke nő
Barna vagy szőke nő
Honnan kerül elő

Minden pillanatban
Mindig más alakban
Mindig azt szeretnéd
Ha mindig más helyen lehetnél
Vissza-hozzád visz
Odarepülök - ha lehet -
Veled maradok
Jó veled

(Vető János dalszövege)
 
 
 
 
 

Mániákus depresszió

Vetített viasznő vagy csupán
Rajtad csillog fénypongyolám
A fények kékben úsznak, hajnal hasad
Szeretem a színes álmokat
Nem tudom, hogy hol vagyok
Mindig rád gondolok

Szeretem ezt az álmomat
Fekszem a fűben az ég alatt
Két dologgal egészen eltelve
Alvást és mosolygást mímelve
Nem tudom, hogy hol vagyok
Mindig rád gondolok

Mengele néven bujkálok Algír külvárosában
Les rám egy szadomazohista
Tisztaságmániákus őrült
Akivel együtt lakom
ő is kém, figyeli, kinek dolgozom
Én is az asztalán matatok
Hogyha nincs itthon
Mindent megteszek, hogy megtudjam
Kinek dolgozik
Ugyanannak a két ellenséges csoportnak
Küldözgetjük jelentéseinket
Akik egymásnak küldözgetik
Jelentéseiket rólunk

Nem tudom, hogy hol vagyok
Mindig rád gondolok

Szeretem ezt az álmomat
Fekszem az ágyon a víz alatt
Lelkem vándorol
A testem halott
Magamra vetített kép vagyok
Nem tudom, hogy hol vagyok
Mindig rád gondolok

Végül elaludt szegény
Ez már így egy kész regény
De még le se csukta a szemét (szemét)
Újra hallja a mesét
Nem tudom, hogy hol vagy
Mindig rád gondolok

(Víg Mihály verse.)

(1985.04.27.)
variáció...
 
 
 
 
 
 

Marionetta

Reggel a fürdőkádban
Forró vízsugárban
Délben a cipőbolt
Mi ez a vörös folt
Eszkimó jégbalett
Nem lehet kedvesebb
Nem lehet olyan szép
Nem lehet oly hideg
Kihűlt a két kezed
Hibátlan marionett
Nem lehet szebb, se hidegebb

Olyan esztelen vagy
Olyan szemtelen vagy
Olyan elveszett vagy
Olyan kegyetlen vagy
Néha minden megfagy
Néha minden elhagy
Néha mégis megvagy
Hibátlan marionett
Nem lehet szebb, se hidegebb

Vigyázz rám a buszon
És a villamoson
Rám a trolibuszon
És a metrón, Héven
Mindig, nyáron, télen
Repülőn az égen
Míg a taxi vár lenn
*(Jégen korcsolyázva
Vízen vitorlázva )
És vigyázz a fogason is
Felfelé és lefele is.

(Vető János verse, zene: Lukin Gábor)

* az Eszkimó asszony fázik c. filmben nem szerepel ez a két sor.
 
 
 
 
 

Már délután...

Már délután olyan furcsa volt az ég
rámtört megint egy csomó emlék
lidércnyomásos, neonvirágos éj
ballonkabátos, sarokon álló kín

két város között a reflektorfény
míg a pályaudvarról a reptérre érsz
párás a távlat és mohás a tér
ha ködös a háttér, fázik a kéz

a sűrű homályban csepeg a méz
a megolvadt ablakról folyik le a dér
talán hajnalban még haza is érsz
de lehet belőle egy-két hét
 
 
 
 

Mindent visszavesz

Mindent visszavesz az utolsó órán.
Valaki most rosszat gondol énrám.
Követ egy égi jelt.
Mindent elfelejt.
Megsürgetett feltámadás.
Nem maradt itt semmi más,
Meghidegült a szeretet,
Közbe minden elveszett.

Elmenekült halott.
Biztos nem egyedül vagy ott.
Ott ültök együtt a Holdon.
Gondolkodtok a dolgon.
Köztes lét és feltámadás,
Nem maradt itt semmi más,
Csak ágyban a gyerekek,
Isten veletek!
Még megtalál
Minden halálok fejedelme
Meghívott halál

(Víg Mihály dalszövege.)
 
 
 
 
 

Mindig egyedül

Mindig egyedül, egyedül állok
Csak rád, rád várok
Egyedül állok, csak rád várok
Te nagy vagy és drága, én magamba zárva
Hogy legyek a tiéd ?
Nem lehetek elég
Hogy szeressek beléd ?
Nem lehetek elég.

Te nagy vagy és édes
És kicsit szeszélyes veszélyes
Hogy legyek a tiéd ?
Nem lehetek elég
Hogy szeressek beléd ?
Nem lehetek elég.

Oh Isten!
Ugye nagy vagyok és tiszta ?:
Én csak a nagy,
A nagy, a nagy
Nőt várom vissza
Egyedül állok
Csak rád várok

(Víg Mihály dalszövege.)
 
 
 
 
 
 

Mondták, hogy nem kell...

inkább szaladj el, mondd azt, hogy nem kell
hiába kéne, mondd azt, hogy vége
tudd meg, hogy irtó visszataszító
hiába kéne, mondd azt, hogy vége

mondták, hogy nem kell,
csak nyúlj ki és vedd el,
hiába kéne, mondd azt, hogy vége

(Víg Mihály verse)
 
 
 
 

Napszúrás

Az igazság az, hogy megbolondulok
Az igazság az, hogy szóhoz sem jutok
Hogy mért vagyok ilyen
És mért csinálom ezt
Csak akkor derül ki
Mikor már vége lesz
Ó, bébi
Nem találok szavakat
Ó, bébi
A szívem nem egy kirakat
Jól bepörögtem
Ez nem titok
De hogy mitől
Azt miért firtatod
A testem, a lelkem
Nekem is talán
Megfejteni ki tudná igazán
Ó, bébi
Nem találok szavakat
Ó, bébi
A hangom elakad
Az álmaim sokszor megdöbbentenek,
ne szívd úgy mellre, ha kikészítelek
Az igazság az, hogy megbolondulok
Az igazság az, hogy szóhoz sem jutok
Ó, bébi
Nem találok szavakat
Ó, bébi
A szívem nem egy kirakat

(Méhes Marietta dalszövege)
 
 
 
 
 

Nekem se jó

Unom, hogy nem szólt semmit
csak hallgat, mint egy néma
Sohasem mozdul meg
Csak fekszik, mint egy béna
Tudom, hogy őrá hiába várok
Nekem hiába mondják a hiú barátok
Nekem se jó, ha valaki elhagy
És az se jobb, ha valakit elhagyok
De unalmas, hogy mindig itt vagy
És én az undortól már meghalok

Jobb lenne ha most már elmenne
Abba lehetne hagyni
Vagy csinálna valamit rögtön
Vele lehetne maradni
Nekem se jó, ha valaki elhagy
És az se jobb, ha valakit elhagyok
De unalmas, hogy mindig itt vagy
És én az undortól már meghalok

(Hunyady Károly verse)
 
 
 

Ne mondj semmit

Nemondj semmit-megmondalak
Gyorsabb leszek mint a gondolat
Nem hosszú idő ez csak egy pillanat
Még el se ment máris itt maradt
Jó, hogy itt vagy, és én is itt vagyok
Klasszul ragyognak a csillagok
Jó, ahogy nem vagy itt és hiányzol nekem
Nem vagyok rosszul mert jó nekem
Furcsa megunni, hogy várjalak
Már jó régen nem láttalak
Ha itt vagy, akkor is keresnek
Jó, hogy ennyien szeretnek
Persze még egészben vagyok,
Klasszul ragyognak a csillagok
Jó, hogy ennyire jó veled,
Nekem elég az ha jó neked.

(Víg Mihály szerzeménye.)
 
 
 

Ne hagyd el soha

ne hagyd el soha ki téged szívből imád
hisz valld be néked is van számtalan kis hibád
a rózsa tövise is megszúrja a kezed
az áldott napfénytől is könnyes lesz a szemed
ha néha bántanak, gondolj az első csókra,
gondolj az első édes, halk, szerelmes szóra
egy percre könnybe lábad akkor majd a szemed
rádöbbensz arra, hogy itt a helyed
lehet, hogy jöhet még más is aki szeret,
ki szebben mondja neked, hogy csakis ő a tied,
de akkor gondolj majd tárárárárárárárárárá
rádöbbensz egyszer majd, hogy itt a helyed
az áldott napfénytől is könnyes lesz a szemed
ha néha bántanak, gondolj az első csókra,
gondolj az első édes, halk, szerelmes szóra
egy percre könnybe lábad akkor majd a szemed

ne hagyd el soha ki téged szívből imád
hisz valld be néked is van számtalan kis hibád
a rózsa tövise is megszúrja a kezed
az áldott napfénytől is könnyes lesz a szemed
ha bántanak, gondolj az első bókra,
és akkor rájössz majd, hogy
és rádöbbensz, hogy itt a helyed

ne hagyd el soha ki téged szívből imád
hisz valld be néked is van számtalan kis hibád
a rózsa tövise is megszúrja a kezed
az áldott napfénytől is könnyes lesz a szemed
ha néha bántanak, gondolj az első bókra,
és akkor rájössz majd, hogy itt a helyed

hát jól vigyázz, hogy ne hibázz
hát jól vigyázz, hogy ne hibázz

lásd be hogy, néked is van számtalan kis hibád
a rózsa tövise is megszúrja a kezed
az áldott napfénytől is könnyes lesz a szemed
ha néha bántanak, gondolj az első bókra,
gondolj az első édes, halk, szerelmes szóra
ne hagyd el soha ki téged szívből imád
hisz valld be néked is van számtalan kis hibád
az áldott napfénytől is könnyes lesz a szemed

hát jól vigyázz, hogy ne hibázz
hát jól vigyázz, hogy ne hibázz
hát jól vigyázz, hogy ne hibázz
hát jól vigyázz, hogy ne hibázz

(Írta: Angel GregorioVilloldo, fordította: Vécsey Ernő, Vámosi János énekelte nagy sikerrel.)
 
 
 
 
 

Nem saját nevem

Elrepül a lélek, micsoda ének
Percek alatt telnek az évek
Száz csoda vár ma, gyerünk a bárba
Ne ellenkezz, úgyis hiába

Egy roncs vagyok, mióta megláttalak
Nem lehet nélküled élni
Mondd, miért nem szeretsz, jaj, mi a baj
Ha akar nem képes rá és ha képes, nem akar

Beteg vagyok hogyha nem vagy enyém
Nem lehet nélküled élni
Miért akarsz teljesen őrültté tenni
Nem volna jobb kettesben boldognak lenni?

Még szeretlek, tehát légy az enyém
Nem lehet nélküled élni
Mondd, mi az ára, semmi se drága
Bármit kérj, mindent odaadok én

Én szeretem a lányokat
Egy kicsivel jobban, mint a fiúkat
Úgyis az a vége, nem érdekes
Ne kínozd magad, nem érdemes

Lélegezz, és ne védekezz
Dőlj hátra és hunyd le a szemed
Úgyis az a vége, nincs semmi értelme
Miért nem vagy enyém, ha ez nagyon agyon nyom?

Nemcsak nincs, de veszélyes is,
Nemcsak méreg, de drága kincs is,
Kéne, ha volna, lenne a boltba',
De nem kapható és nincs, nincs, nincs, nincs.

(Víg Mihály dalszövege)

variáció...
 
 
 
 
 

Nem segít... I.

Nem segít senki sem,
pedig nem vagyok egyedül sosem.
Mindig van velem valaki,
aki tudja, ellenem mit tegyen.
Fárasztó ez a délután,
Minden nő kövér vagy sovány,
Már megint nem történt semmi sem,
pedig nem vagyok egyedül ma sem.

Nem segít senki sem,
pedig nem vagyok egyedül sosem.
Mindig van velem valaki,
aki tudja, hogy mi a jó nekem,
Fárasztó ez a délután,
egy átvirrasztott éjszaka után.
Már megint nem történt semmi sem,
pedig nem voltam egyedül ma sem.
Figyelj: látnak téged
Figyelj: tudunk rólad
Figyelj: túlbeszélted
Figyelj: látják ki vagy
Ezek mindenre képesek.
Ezek mindenre képesek.

*Nem bízhatsz senkiben,
nem vagy egyedül sosem.
Te mégis teljesen egyedül vagy,
azt hiszem, rajtad nem segít senki sem.

(Lukin Gábor, Hunyady Károly és Víg Mihály szerzeménye)

(* a versszak a Balaton II. CD-n nem szerepel)
 

Nem segít... II.

Mindig mindent meg kell bánnod
Semmit se mondhatsz el ingyen
Minden szavadat félreértik és
Senki sincs, aki segítsen

Mindenki azt hiszi, róla van szó és
Senki se tudja, hogy erről szó sincsen
Mindenki azt hiszi, félreérted és
Senki sincs, aki segítsen

Akkor most hol van, az akire várok?
Volt, vagy majd eljön vagy az sincsen?
Volt, vagy majd eljön, de én itt vagyok és
Senki sincs, aki segítsen

(Lukin Gábor, Hunyady Károly és Víg Mihály szerzeménye)
 
 
 
 
 

Neon alatt

Már megint egy látomás
Egy kihalt állomás
Neon alatt tépem hajad
Egy tincs a kezemben marad
Neon alatt tépem hajad
Egy tincs a kezemben marad

Már megint egy állomás
Egy kihalt látomás
Neon alatt tépem hajad
Egy tincs a kezemben marad
Neon alatt tépem hajad
Egy tincs a kezemben marad

(Vető János verse)
 
 
 
 

Ott torony volt

Ott torony volt Fekete - tenger
Bent a vízben rengeteg ember
Hol lehet most nem találom
Biztos megjön itt megvárom
Mindaképpen mint azelőtt
Négykor ott lesz a bolt előtt

Ez a magas nagyon derék
Kicsit kövér azért szerény
Másmilyen mint általában
Vonzó volt ha néha láttam
Vagy mágus ez vagy kábulat
Levegőt vesz a víz alatt

Láb alatt van, alávaló,
Hideg hinta, mohón faló

Ott torony volt Fekete - tenger
Bent a vízben rengeteg ember
Most is inog mén serényen
Vizet látok a sörényen
Fekete víz fehér tenger
Torony csónak és sok ember

(Víg Mihály dalszövege)
 
 
 
 
 
 

Ó kastélyok

Ó kastélyok, ó nyarak
Mely lélekben nincs salak

Ó kastélyok, ó nyarak

A sors varázsát ismerem
Azon ki nem fog senki sem

Üdv néki mindig, amikor
a gall kakas kukorékol

Ó kastélyok, ó nyarak
Mely lélekben nincs salak

Ó kastélyok, ó nyarak

A sors varázsát ismerem
Azon ki nem fog senki sem

Üdv néki mindig, amikor
a gall kakas kukorékol

Több vágyam nem lesz sohasem:
Átvállalta az életem

Test-lelkem fogja e varázs
Széthullott minden akarás

Mily értelmet hord szavam?
Szavára megfut, s elsuhan!

Ó kastélyok, ó nyarak
Ó kastélyok, ó nyarak

Kastélyok és nyarak

A sors varázsát ismerem
Azon ki nem fog senki sem

Több vágyam nem lesz sohasem
Kastélyok, ó életem
Átvállalta Mhrahin
Ó sorskastélyok, ó nyári üdv
Test-lelkem fogja e varázs
Széthullt minden akarás
Milyen értelmet hord szavam
Szavára megfut, s elsuhan

Ó kastélyok, ó nyarak
Mely lélekben nincs salak
Ó kastélyok, ó nyarak
Mely lélekben nincs harag
Ó kastélyok, ó nyarak
Lássalak......

(Arthur Rimbaud verse alapján, az eredetit fordította Kardos László)

 
 

Párduc

Párduc termet, barna, vagy sárga szem
megtanulta, megáll az eszem
vagy mindig is tudta, és én pont ezért szeretem
erre vártál, legyél jó tanuló,
ezt akartad, megkaptad nebuló
na végre látod, nem csak a blues neked való
a szerelemhez is kell egy jó tanár
iskola után különóra vár
csukd be az ajtót, most nem lát meg a mamám
úgy kell neked, mért vagy fiatal
csak az nem jön rá aki nem akar
ha otthon várnak én elmegyek hamar
párduc termet, barna, vagy sárga szem
megtanulta, megáll az eszem
vagy mindig is tudta, és én pont ezért szeretem

(Víg Mihály dalszövege.)
 
 
 
 
 
 

Perzsaszőnyeg (Nagy Micu)

Mi van, mi van a szőnyeg alatt
a nagy perzsa szőnyeg alatt

nem, nem, nem tudjuk, hírzárlat
nem, nem, nem tudjuk, hírzárlat

kinek a szájában van a pisztolycső

nem, nem, nem tudjuk, hírzárlat
nem, nem, nem tudjuk, hírzárlat

olvassák(?) a jelentésed
sötét(?) van a szőnyeg alatt
a nagy perzsa szőnyeg alatt
mi van, mi van a szőnyeg alatt
a nagy perzsa szőnyeg alatt

nem, nem, nem tudjuk, hírzárlat
nem, nem, nem tudjuk, hírzárlat

betekerték(?) és levitték és berakták és betették és
suhannak a suhannak a suhannak a
.....verőfényben, de mi ez a csönd a körúton?

nem, nem, nem tudjuk, hírzárlat
nem, nem, nem tudjuk, hírzárlat

óvja, védje egészségét flóraszept és multifilter
de mi ez a csönd a körúton?

nem, nem, nem tudjuk, hírzárlat
mi van, mi van a szőnyeg alatt
a nagy perzsa szőnyeg alatt
nem, nem, nem tudjuk, hírzárlat

a Nagy Micu, a Nagy Micu, a Nagy Micu, a Nagy Micu
a szőnyeg alatt, a nagykifutó szőnyeg alatt......
 
 
 
 
 

Pirosbetűs napok

Január egy
Április négy
Húsvét és május egy készen van ez a félév
Húsvét és május egy készen van ez a fél év

Augusztus húsz
November hét
Karácsony és
Szilveszter éj
Elment az év
Megint egy év

Tükörbe ha
Meglátod őt
Nem tudni honnan de mégiscsak ismered őt
Megismered a terajtad múló időt.
Fényképeken
Festményeken
Felismered
El is hiszed
Itt van tehát
Itt vár terád
Lehet igaz
Lehet csaló,
Nem az a szép
Nem az a jó
Üres a tér
És nem beszél
Senki ma arról hogy mit hoz az év
Senki se jósol ma arról hogy mit hoz a tél
Nehéz esőt
Atomcsapást
Nem ismered
Nem is szabad
Nem is tudod
Nem is lehet
Nem is szabad
Nem is mered
Nem is tudod
Nem is lehet

Minden felől
Nehéz eső
Digitálisan is áll az idő
Lámpával kereshetsz akkor se jövök elő
Mert eltűnök
És mint a köd
Lesüllyedek
Beborítok
Eltűntetek
Elillanok
Lesüllyedek
Beborítok

(Vető János dalszövege)
 
 
 
 
 

Prológus (a költő elalszik)

Véget vetek az életemnek, mert semmit sem ér,
E serlegből itt magamba öntöm a mérget.
El vagyok veszve, nem maradt remény,
Tőlem már ne várjatok folyamként omló beszédet.
Mert a szomorú vers is csak vidám szívből jöhet elő,
Az én üres szívemből több nem fakad,
Vad gondolatrohanás, hív a heverő,
Már nem mondatokat formálok, csak szavakat.
S miközben itt ülök, és pillám leragad,
Egyre elgyengültebben mormolok,
Végül minden elsötétül, megszakad,
Ébren vagyok még, vagy álmodok?

(Eredetileg Víg Mihály a Tulipán Királyfi és Paprika Jancsi c. színházi előadásának első jelenetének szövege.)
 
 
 

Ragaszthatatlan szív

Ragaszthatatlan szív
hív magához szív magához
felejthetetlen ív
körbetáncol magához láncol
unatkozhatnék is
de most az álom máya fátyol
mozdíthatatlan áll
a másik oldal szembe magával
magamagával vár
nehezen ébredek fel
még itt az álom úgy találom
fárasztó egy reggel
nem kelek fel nem megyek el
alszom tovább
még itt az álom úgy találom
fárasztó egy reggel
nem kelek fel

(Vető János dalszövege)
 
 
 
 

Rió és Tokió

Víztükrön elveszett
képedre ébredek
gondolom, nem lehet,
hogy nem leszek
Becsap a képzelet

Talán hajóra száll
még ma délután
több, mint egy év után
ha hajóra száll

Hajnali ablakon
most is láthatom
szemben a házfalon
most is láthatod
a furcsa árnyakon
éjjel a városon

Rió és Tokió
szól a rádió
hiába kergeted
hullámod elveszett
torzít a képzelet

(Vető János dalszövege)
 
 
 
 

Rövid séta

Rövid séta a végtelenbe
Itt van a jegy a zsebemben
Nem szomorítanak az álmok
Nem hiányzik a hiányod
Föld borítja már a testét
Arcomra fagyott a festék
Én is bármelyik pillanatban
Te is bármelyik pillanatban
ő is bármelyik pillanatban
Hallom, hallom, dam-da-dam-dam

Indulás előtt partra tettek
Értelmetlenek már a tettek
Rosszul fűtött téli álmok
Kormányozható vallomások
Rövid séta a végtelenbe
Csak a kezem a zsebembe
Én is bármelyik pillanatban
Te is bármelyik pillanatban
ő is bármelyik pillanatban
Hallod, hallom, dam-da-dam-dam
Rövid séta az életembe
Csak a kezem a zsebembe
Cérna hangulat, sapka város
Spárga rádió showt sugároz
Csak a kezem a zsebembe
Rövid séta a végtelenbe.

(Vető János szerzeménye)
 
 
 
 

R & R

Most tényleg félek, vagy csak a szer hat,
Felelhetek-e magamért?
Elment vagy itthon van-e a macska,
Ha én vagyok a kisegér?

Figyelnek vagy nem figyelnek?
Rettegned kell-e tereken?
És dugdosnod kell otthon a dolgokat.
Vagy nem veszik olyan mereven?

Nem hív senki már napok óta,
Nem baj, az egyik csúnya, a másik hideg.
Most már biztos, hogy igaz az a sóhaj,
Nem éri meg, nem éri meg.

Nem éri meg, nem éri meg,
Nem éri meg, nincs már minek.
Most már biztos, hogy igaz az a sóhaj,
Nem éri meg, nem éri meg.

Fausti pillanat, örök maradás,
Egy deck-kel állsz és veszed az adást.
A karosszéked körbe-körbe-körbe forog,
Százezer arcod visszamosolyog.

Fluoreszkáló pingponglabdában
Melletted pattog a világ hiánya,
Örök maradás, Fausti pillanat?
Fényéve már, hogy nem láttalak.

(Víg Mihály dalszövege)
 
 
 

Sohase néz

sohase néz
hátrafelé
mereven áll
a hegy tetején
jobbra tőle
a testőre
óóóőőő a béke őre

vas ha ível
a víz fölött
volt rá példa
hogy eltörött
téren ülve
rá a fűre
furcsa árnyék
szállt a földre

szememben szálka
még a tegnap
szembántó villanás

hihetetlen
és jó de fáj is
remélem elmossa
az idő

szabadság híd
szobor tér
egyszer minden
véget ér
sivatag vulkán
dzsungel tenger
igazán szép
végállomás
 

(Vető János verse)
 
 
 
 

Sokan várnak a csodára

Színes tévé képernyőn a világ
Nézheti a Föld
Hogy lesz minden szinte percek alatt
Kék és mustárzöld
Posztószürke mezbe öltöztetett
Ólomszenvedély
Szánalmasan éhes embereket
Fújt el itt a szél
Sokan várnak a csodára
Nincs mit enni vacsorára
Sokan várnak a csodára
Nincs mit enni vacsorára

Holdgömb esett reggel a bögrémbe
Hiszel-e nekem
Vágyat láttam égni a szobában
Érzed-e velem
Kést is láttam fenni vacsorára
Eszel-e vele
Lépcső helyett liftet választottam
Felmegyek veled
Sokan várnak a csodára
Én is megyek nemsokára
Sokan várnak a csodára
Én is megyek nemsokára

Elromlott a búvárfelszerelés
Mégis partot ér
Felmondta a gép a szolgálatot
Mégis van remény
Nem számított senki a téglára
Mégis téged ér
Megtaláltam én is azt a pontot
Ahol nincs esély
Matatok hát a limlomban
Kijárási tilalom van
Matatok hát a limlomban
Kijárási tilalom van

Hajnalban a szétlőtt boltok előtt
Kígyózó sorok
Bárpultnál egy nepper, dúdol nekem
Édes indulót
Papírvékony jég a hullámokon
Minden hatalom
Összegyűjtött önarcképeimet
Összepakolom
Sokan várnak indulásra,
Kihívásra, behívásra
Sokan várnak indulásra,
Kihívásra, behívásra

(Vető János dalszövege)
 
 
 
 

St. Ágoston

Nem távozik-e az ilyen árnyképekre sóhajtozó lélek
parázna bűnben messze tőled,
míg bízik a csalókban és vihart legeltet ?
Mert mi más volna a vihar legeltetése,
mint a gonosz ördögök etetése.
Avagy eltűrjük, hogy tévelygéseinkben
gyönyörködjenek vagy rajtunk hahotázzanak.

(Víg Mihály verse.)
 
 
 
 
 

Szállodák

Szállodák, pálmafák
Tengerparti fények, árnyak
Rengeteg ismerős
Táncol lent a parti bárban
Lampion megremeg
Szellő fújja, én nem félek
Fénysugár átszalad
Szobánkon és a sötétség
Régi kép, éles még
Villamosról buszra szállok
Járdaszél, felsikít
Elvesztettük a megállót

Elfutok minden ok nélkül
És egy autó fékez
Felmegyek, csöngetek
Ajtót nyitnak és belépek
Nem várt senki, mégis jöttem
Kopogtam, zörögtem
Csendedbe betörtem

Ékszerek, hangulat
Pezsgőbontás, miért, kit várunk?
Hangtalan társaság, modern gépek, régi bábuk
Két pohár nyúl felém,
Tálcán hozzák nem, nem kérek
Nincsen itt, hol lehet,
Bárhol nézem nem találom
Rémregény ez az éj
Mi lenne a legokosabb
Azt hiszem, elmegyek
Nincs értelme itt maradnom
Angolos távozás
Maximum egy taxit hívok
Hogyha nincs, az se baj
Gyalog is hazatalálok
Ilyen estét nem kívánok
Senkinek sohasem, magamnak pláne nem !
Hangulat, elrohan
reménytelen utolérned
gondolat elsuhan,
nincs értelme itt maradnom.
Ellenőr hátul áll, karján szalag, le kell szállnom
Nincsen itt, hol lehet,
bárhol nézem, nem találom
Ilyen estét nem kívánok
Senkinek sohasem, magamnak pláne nem !

(Vető János dalszövege)

(Ez a szám ebben a formában 1985.04.27.-ei koncerten hangzott el a Ráday kollégiumban, de a kazettáról lemaradt.)
variációk...
 
 
 
 
 
 

Tangó

Hogy merre menjünk részben
Eldönthető az észben
Másrészt viszont az út kanyarodik
S így néha télen kitavaszodik

Mégsincs reménység hidd el
Sok bölcsesség és hit kell
De el sem indulsz, ha a szerelem
A szíved mélyén nem alapelem

Az élet útján andalog vagy
Tipeg is és szalad is az ember
A fények árnya rád ragyog
S a ködön át az orrodig se láthatsz

Én mindig arra nézek
Hol Dél van és nem Észak
A láng a jégnél mégis melegebb
Ne legyen belőlem eleged

(Kozma György dalszövege)

(Ez a dal elhangzik az Eszkimó asszony fázik c. filmben.)
 
 
 
 
 

Tangó

Nem a te tangódat járják már Ferry
az eszkimók rég kihaltak
a kínaiak átálltak másra
ezt látjuk mi az ördögre várva
a moziban is csak ördögök vannak
az Isten már közbe se lép
tangódnak rég vége
ez senkinek nem elég

Pekingi ősz, orosz tél
magyar nyár, Prágai tavasz
Pekingi ősz, orosz tél
magyar nyár, Prágai tavasz

Senki nem emlékszik Párizsra, édes
senki nem tudja, miért volt az jó
senkit sem érdekel,
mert itt mindenki
mert itt mindenki sportoló
a metróban is sportolók ülnek
sportolnak a buszvezetők

Párizsnak rég rég vége
ez senkinek nem elég
Pekingi ősz, orosz tél
magyar nyár, Prágai tavasz
Pekingi ősz, orosz tél
magyar nyár, mongol tavasz

Senki nem emlékszik a múltra már, édes
senki nem tudja, miért volt az jó, oho
a történet ezért van készen
ezért tetszik, ezért jó

Pekingi ősz, orosz tél
magyar nyár, prágai tavasz
Pekingi ősz, orosz tél
magyar nyár, mongol tavasz

(Víg Mihály dalszövege)
 
 
 
 

Tudod, hogy soha

Tudod, hogy soha sincs vége
tudod, hogy mennyi elég.
Kéne egy kis hely az agyban
Én túlélni szeretném.

Eljött a ma a tegnapra
és ugyanez lesz holnapra,
elmentél, hiába várok,
de jól vagyok, ha nem hiányzom

Várok is meg már hiába,
látod? minden be van zárva.
Nem megyek, hiába kéred,
úgyse talállak meg téged.

Nem megyek, hiába várod,
rég kiürült ez a város,
nem hiszem, hiába kéred,
úgyse talállak meg téged.

Nyáron alszom téli álmot,
és szavakat nem találok.
Szörnyűek ezek az esték,
ha nem fognál most leesnék.

Eljött a ma a tegnapra,
és ugyanez lesz holnapra.
Elmentél, hiába várok,
de jól vagyok, ha nem hiányzom.

(Víg Mihály dalszövege)

(Az Eszkimó asszony fázik c. filmben hangzik el.)
variáció...
 
 
 
 
 

Újra ölt ...

Ím, íme újra ölt a sátán.
Fegyvere újra célba talált.
Hiába üldözik őkelmét,
Nem akad horogra ma már.

Később fog majd kiderülni
Mindaz, ami nem régen volt.
Mindenki csodálni fogja,
Ki volt végül a holt.

Megölte valaki magát,
Az hozta ezt a rút időt.
Minden megváltozni látszik,
Semmi sincs úgy, mint azelőtt.

Egy csapat démon jött, hogy öljön,
Hogy egy Szentet elraboljon.
Azóta ezek önként
Fázva ülnek a Holdon.

Áldozat mind, és az élet
Hömpölyög tovább, hogy legyen.
Röhög az ördög és a halál
Erőszakot tesz az életen.

És én itt állok összetörve,
Tehetetlenül, árván.
Kétségbeesek és borzadok -
Ím... Íme újra ölt a sátán.

(Víg Mihály dalszövege.)
 
 
 
 

Valld be...

Valld be, hogy rossz vagy, kegyetlen,
Mire jutsz, hova jutsz, mire jutsz, nélkülem?
Görcsben a láb olyan ügyetlen
Mire jutsz, hova jutsz, mondd, mire jutsz, nélkülem?
Szerelmem, szeretlek, követlek.
Szeretlek, követlek én.

Szárnyas ember, hova futsz?
Szárnyas ember, hova szaladsz?
Isten, tudja, mi a vége,
Te elmész és ő itt marad.

Te egy angyal vagy és én szeretlek
Téged az égben is mindig követlek
A felhőkön is járdákon követlek,
Az égben is járdákon követlek.
Szeretlek én.

(Víg Mihály dalszövege)
 
 
 
 
 
 
 
 

George Sand: (1804.07.01. Párizs - 1876.06.08. Nohant) Francia romantikus írónő, eredeti nevén
                         Amandine - Lucie - Aurore Dupin.

Saljapin:, Fjodor Ivanovics (1873 -1938) " minden idők egyik legnagyobb basszus énekese "

Ezékiel: Az ókori Izrael próféta-papja, a nevét viselő ószövetségi könyv hőse és részben szerzője. Korai jövendölései (kb. 592-től) Jeruzsálemben hangzottak el az erőszakról és a pusztulásról...

Dávid: Dávidnak fia : Jézus

Orson Welles által rendezett A Sanghaji asszony c. filmben (USA 1947) O. W. üríti tárát Rita Hayworth tükörképeire.

Morpheus:  görög mitológiai álomisten

Orpheus: A görög mitológiai alak. Lantzenéjével megindította az alvilág királynőjét, így az megengedte neki, hogy halott
                  feleségét, Eurüdikét visszahozza az alvilágból, de nem tudta teljesíteni azt a feltételt, hogy ne nézzen vissza
                  útközben, míg felérnek a napvilágra,  így feleségét örökre elveszítette.

Cerberus: görög, római mitológiai alak, az alvilág kapuját örző háromfejű, sárkányfarkú kutya.

Styx: A görög mitológiában az alvilág folyója.

Ferry: Víg Mihály szerint Bryan Ferry a Roxy Music énekese egy számukban így dalolt:  ~"az én tangómat járják az
             eszkimók és a kínaiak..."        Én ehhez képest ezt a dalszöveget találtam...

maya fátyol: "A buddhizmus szerint Maja fátyla a tiszta szellemi valóságot rejti el a hétköznapi ember észlelése elől."
                        Hoppál Mihály, Jankovics Marcel, Nagy András, Szemadám György : Jelképtár (Helikon 1990)

" Igen, igen, igen ..."  idézet az Illés együttes Igen c. számából, a dalszöveget Bródy János írta.

St. Ágoston: (354-430) A középkori keresztény filozófia korai képviselője. Az igazságot szerinte belső lelki szemlélődéssel,
                       az objektív világ kutatásától való elfordulással lehet megtalálni. Továbbá hirdette a lélek halhatatlanságát.

Fenyér: általában erdőirtás után keletkező cserjés.

Hajlé: Haile Szelassie (1892-1975) etiópiai császár.

Fejszál: iraki királyok voltak (I. Fajszal 1885-1933) (II. Fajszal 1935-1958)

...mint Puskin anno:   ...Az ifjú láz óráiban
                                  Csókolni nem vágytam lihegve
                                  Ifjú Armida-ajkakat,
                                  Rózsásra gyulladt arcokat,
                                  Keblet, mely csókot vár epedve;
                                  Nem, láz még így nem égetett
                                  S meg nem gyötörte lelkemet!

                                                        (A. Sz. Puskin: Anyegin   /33)

valamint utalás Vörösmarty Mihály: Az úri hölgyhöz c. versére: "Nem olvadoz fel kő kebled hava?"

Rió és Tokió....  utalás a Trio Rio "New York-Rio-Tokyo" c. számára

Onnagata:  kabuki-szerepkör: női szerep, amelyet férfiszínész játszik... A női kabuki és általában a nők
                   színre lépésének betiltása után először ez a szerepkör alakult ki.
                                                (Kokubu Tamocu: "A japán színház" Gondolat, Budapest,1984)

Henge-bujo: "gyors átváltozás-tánc", kabuki-tánc, amelyben a táncos egymás után különböző szerepeket alakít,
                      anélkül, hogy lemenne a színpadról, csupán a jelmez, a smink és a kellékek gyors cseréjével.
                                                (Kokubu Tamocu: "A japán színház" Gondolat, Budapest,1984)